Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy azon dolgozik, hogy meggyőzze az izraeli kormányt a gázai haderő csökkentéséről vagy „jelentős mértékű kivonulásáról”.
2024. január 09., 10:432024. január 09., 10:43
Biden a dél-karolinai Emanuel afrikai metodista episzkopális templomban – a 2015-ös tömeges lövöldözés színhelyén – tartott kampányrendezvényén beszélt, és a Gázai övezetben tűzszünetet követelő tüntetők szakították félbe.
„Ha valóban törődik az itt elvesztett életekkel, akkor tisztelegjen az elvesztett életek előtt, és szólítson fel tűzszünetre Palesztinában” – kiabálta az egyik tüntető az elnöknek, utalva a kilenc templomba járó ember életét követelő lövöldözésre.
A tüntetők egy csoportja ezután azt skandálta, hogy „tűzszünetet most”.
Megkérték őket, hogy távozzanak, miközben a támogatók azt skandálták, hogy „még négy év”.
ebben a kérdésben három hónappal azután, hogy Izrael a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásait követően katonai hadjáratot indított a Gázai övezetben.
„Megértem a szenvedélyt, és csendben dolgozom –
– mondta Biden.
A tűzszünetet követelő tüntetőkre vonatkozó kérdésre Michael Tyler kommunikációs igazgató azt mondta, hogy Biden megérti a szenvedélyt.
Azt mondta, hogy az elnök „nem politikusként, hanem emberként és főparancsnokként közelíti meg ezt a kérdést, az amerikai biztonságot, a globális biztonságot tartja szem előtt”.
Az elmúlt hónapokban
Novemberben több mint 700 munkatárs és politikai megbízott írt alá egy levelet, amelyben felszólították az elnököt, hogy támogassa a tűzszünetet az izraeli-Hamász konfliktusban. A levelet több mint 30 minisztérium és ügynökség munkatársai írták alá, köztük a Környezetvédelmi Ügynökség, az FBI és a NASA munkatársai.
Eközben a közel-keleti körúton levő amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kedden Izraelben tárgyal. Blinken küldöttsége egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint arra számít, hogy a kulcsfontosságú megbeszéléseken megvitatják az izraeli védelmi miniszter tervét a gázai háború következő szakaszára vonatkozóan.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a múlt héten terjesztette elő a hadsereg tervét a háború következő szakaszára vonatkozóan. Galant javaslata szerint a palesztinok nem térhetnek vissza otthonaikba Gáza északi részén, amíg az összes megmaradt túsz ki nem szabadul.
– mondta a tisztségviselő.
Előzőleg a Gázai övezeti hadműveletek leállítását és az izraeli-palesztin békéhez elvezető út megteremtését sürgette hétfőn Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös azt követően, hogy hétfőn al-Ula városban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Közös sajtótájékoztatójukról az SPA szaúdi állami hírügynökség számolt be.
A trónörökös kijelentette: meg kell teremteni a térségi stabilitás és a közel-keleti békefolyamat helyreállításának körülményeit, hogy a palesztin nép érvényesíthesse legitim jogait.
Blinken újságíróknak nyilatkozva elmondta:
Mint mondta, tárgyalópartnerei tisztában vannak a problémák súlyosságával, és „egyikük sem gondolja, hogy bármi meg tudna változni egyik napról a másikra”.
Antony Blinken beszélt a vörös-tengeri nemzetközi hajózási útvonalat fenyegető jemeni húszi lázadókról is. Kijelentette, hogy a kereskedelmi hajók elleni támadásoknak véget kell vetni, különben a húsziknak következményekkel kell számolniuk, amint azt a nemzetközi közösség világossá tette már.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta:
Blinken kedden Izraelben folytatja közel-keleti körútját, miután hétfőn az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában, vasárnap pedig Jordániában és Katarban járt.
Eközben Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével való hétfői kairói találkozóján kijelentette:
Erről Ahmed Fahmi, az egyiptomi elnök szóvivője számolt be Facebook-oldalán.
Szíszi felhívta a figyelmet arra, hogy Kairó jelentős erőfeszítéseket tesz és kommunikál a legkülönbözőbb felekkel a tűzszünet megteremtése és annak érdekében, hogy az övezetbe bejusson legalább a szükséges mennyiségű humanitárius segély.
Kijelentette, hogy
A közel-keleti béke és biztonság szavatolásának egyetlen módja a független palesztin állam megteremtése az 1967-es határok között Kelet-Jeruzsálem fővárossal – foglalt állást.
Abbász köszönetet mondott Szíszinek a palesztin ügy támogatásáért és „a vérontás megfékezése érdekében tett erőfeszítéseiért”.
A Palesztin Hatóság elnöke vasárnap, váratlanul érkezett Kairóba Szíszi meghívására.
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője kedd reggel.
Az utóbbi napon az IDF növelte haderejét, és támadásokat hajtott végre Hán-Junisz mélyén, melyekben megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot.
A Hamász több harcosa légicsapásban vesztette életét a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi térségében. Az izraeli haditengerészet az iszlamisták katonai telepeit, raktárait és hajóit támadta az övezet tengerpartján.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben.
Az izraeli katonai szóvivő négy, a Gázai övezetben elesett izraeli katona nevét hozta nyilvánosságra. Egyikük 19 éves sorkatona, valamint két, 26 éves, és egy, 36 éves tartalékos vesztette életét, hárman az övezet déli, egyikük a középső részén. Mellettük hatan súlyosan megsebesültek a harcokban.
Az IDF légiereje kedd reggel csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet célpontjára a dél-libanoni Kila faluban. Kedd reggel is többször megszólaltak a légvédelem szirénái a libanoni határnál, újabb libanoni belövésekre figyelmeztetve.
„Ez a háború része. Megtámadjuk a Hezbollah embereit, az infrastruktúrát és rendszereket, amelyeket Izrael elrettentésére hoztak létre. A cél az északon élők biztonságának a helyreállítása” – jelentette ki hétfő este Jiszrael Katz külügyminiszter a libanoni síita Radván ezred parancsnokának, Visszám al-Tavilnak a hétfői, dél-libanoni meggyilkolására utalva. A támadást Izraelnek tulajdonították, de a külügyminiszter nyilatkozata előtt egyetlen izraeli hivatalos szerv vagy tisztségviselő sem ismerte el ezt.
Egészségügyi veszélyekre figyelmeztető jelentést tettek közzé a Gázai övezetbe hurcolt, több mint három hónapja fogságban tartott izraeli túszok családtagjai, amely a családoktól megismert korábbi kórtörténeteken, orvosi aktáik áttekintésén, és a korábbi tűzszüneti megállapodásban kiszabadultak tanúvallomásain alapul.
Brit védelmi miniszter: a húszi lázadók viselik a felelősséget a következményekért, ha folytatják a vörös-tengeri támadásokat
Grant Shapps brit védelmi miniszter szerint a jemeni húszi lázadók viselik a felelősséget a következményekért, ha nem hagynak fel a támadásokkal a Vörös-tenger kritikus fontosságú szállítási útvonalain közlekedő hajók ellen.
Shapps a londoni alsóháznak küldött, hétfő este ismertetett írásos nyilatkozatában nem részletezte a lehetséges következményeket, de úgy fogalmazott, hogy már folyamatban van a tervezés „forgatókönyvek egész sorának” megvalósulása esetére.
kormány minden lehetséges módon diplomáciai megoldásra törekszik.
A londoni védelmi tárca vezetője szerint továbbra is rendkívül súlyos a helyzet a vörös-tengeri hajózás biztonságának szempontjából.
Hozzátette: a húszik által elkövetett vörös-tengeri támadások száma decemberben 500 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
London szövetségeseivel és partnereivel együtt azt követeli az Irán által támogatott húsziktól, hogy haladéktalanul szüntessék be a támadásokat, és engedjék útjukra a hatalmukba kerített hajókat személyzetükkel együtt – áll a brit védelmi miniszter írásos parlamenti nyilatkozatában.
Grant Shapps leszögezte: Nagy-Britannia kész habozás nélkül „további akciók” végrehajtására, ha a húszik figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket.
A hétfői miniszteri nyilatkozat nem részletezi, hogy London milyen akciókat tart lehetségesnek, de Shapps a múlt héten, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a húszik ellen.
A miniszter a cikkben úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.
Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya a múlt héten közös közleményben is felszólította a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A kommünikében is szerepelt az a figyelmeztetés, hogy ha a húszik továbbra is fenyegetik a Vörös-tenger kritikus fontosságú hajózási útvonalait, akkor „ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!