Fotó: Agerpres
2009. november 02., 01:002009. november 02., 01:00
A két évtizeddel ezelőtti történelmi események főszereplői évek óta első ízben találkoztak egymással. A rendezvényen részt vett Németh Miklós volt magyar miniszterelnök, akit az alapítvány elnöke külön üdvözölt, a jelenlévők pedig – köztük Horst Köhler államfő és Angela Merkel kancellár – nagy tapssal köszöntöttek. Köhler elnök ünnepi beszédében kiemelte a magyar szerepvállalást, a vasfüggöny lebontását és a határnyitást, és méltatta a lengyel hozzájárulást is. Németh Miklóson kívül jelen volt a megemlékezésen Lengyelország akkori kormányfője, Tadeusz Mazowiecki is. A 20 évvel ezelőtti eseményekhez hasonlóan a mostani megemlékezés főszereplői szintén Kohl, Gorbacsov és Bush voltak. A jelenlévők rendkívüli örömmel köszöntötték a volt német kancellárt, aki csaknem egyéves szünet után jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, Kohl ugyanis az elmúlt év végén elesett ludwigshafeni otthonában, súlyos koponyasérülést szenvedett, emiatt a 79 éves politikus tolószékhez kötött, és beszédnehézségekkel küszködik. A német egység kancellárjának nevezett Kohl méltatta Gorbacsov és Bush hozzájárulását a fal leomlásához és a német egység egy évvel későbbi megvalósulásához.
Az együttműködést rendkívüli szerencsének nevezte, és visszaemlékezett arra, hogy közöttük már akkoriban kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok alakultak ki. A 85 éves George Bush felidézte: mindig is azt vallotta, hogy a berlini fal nem állhat örökké, és nem szakíthatja ketté Németországot. A három történelmi személyiség közül a legfiatalabb, 78 éves Mihail Gorbacsov elismerte, François Mitterrand néhai francia elnökkel és Margaret Thatcher volt brit kormányfővel együtt nem támogatta fenntartás nélkül a német újraegyesülést, és ezért közvetve bocsánatot kért.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.