Fotó: Pixabay.com
Béketervvel állt elő Kína az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulóján.
2023. február 24., 10:222023. február 24., 10:22
Peking többek között az egyes országok szuverenitásának tiszteletben tartását, a sajátos biztonsági igények létjogosultságát, valamint a nukleáris fegyverek bevetésének tiltását tartja fontosnak.
A pekingi külügyminisztérium által kiadott 12 pontos memorandum az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások azonnali újraindítását követeli. A dokumentum a „Kína álláspontja az ukrajnai válság politikai megoldásáról” címet viseli és óvakodtak attól, hogy „béketervként” aposztrofálják.
„Minden félnek támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy egy irányba dolgozzanak, és végül elérjék az átfogó tűzszünetet” – írják a dokumentumban. Mint írták, „a konfliktus és a háború senkit sem szolgál. Minden félnek racionálisnak kell maradnia, önmérsékletet kell tanúsítania, és kerülnie kell a tűz szítását, továbbá meg kell akadályoznia a válság súlyosbodását, vagy az ellenőrzés alóli kicsúszást.”
A memorandum ugyanakkor rámutat arra is, hogy minden országnak joga van saját biztonsági jogait kifejezni, és ezeket is figyelembe kell venni.
A diplomaták ez utóbbit egyértelmű utalásnak tekintik Oroszország azon érvelésére, hogy meg kell védenie magát az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben.
Peking a háború stratégiai kockázatainak csökkentését is szorgalmazza:
„Nem szabad atomfegyvert bevetni, és nem szabad atomháborút vívni. A nukleáris fegyverek használatával való fenyegetést is el kell utasítani” – írják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!