Fotó: Krónika
2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
Több mint ötezer magyar és más nemzetiségű vajdasági lakos kapott vagy kap ilyen idézést, amely ellen határozottan tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hiszen az ottani magyarok nem kívánnak részt venni semmiféle fegyveres konfliktusban. Noha Belgrád szerint erről szó sincs, a vajdaságiak aggodalma nem alaptalan. Hiszen a katonai idézések kiküldése „véletlenül” egybeesik a Koszovó jogállását rendezni hivatott tárgyalások lezárulásával. A belgrádi vezetés és a koszovói albánok között semmiféle megállapodás nem született. A nemzetközi közvetítők december 10-éig jelentést tesznek az ENSZ főtitkárának a koszovói helyzetről, amelynek kilátásai nem sok jóval kecsegtetnek. Hiszen míg a szerbek széles körű autonómiát ajánlanak a tartománynak, a koszovói albánok a teljes függetlenséget tűzték ki célul, amelynek egyoldalú kikiáltásától sem riadnak vissza.
A Krónikának adott interjúban Mirnics Károly vajdasági szociológus szerint azonban a délvidéki magyarság nem a szerbek miatt, egy esetleges koszovói háborúban fog elvérezni. Szerinte a kettős állampolgárság kérdését amerikai módszerrel kellett volna megoldani, a munkahellyel rendelkezők esetében ne gördítsenek ezernyi akadályt az állampolgárság megszerzése útjába. Olvassa el írásainkat!
Pánikhangulatot keltettek a vajdasági magyarok körében az utóbbi napokban kézbesített katonai idézések.
Mozgósítás a Délvidéken?
Riadalmat keltettek a Vajdaságban azok a katonai idézések, amelyeket a belgrádi védelmi minisztérium a múlt hét elején kezdett kiküldeni. Az idézések kézbesítésérõl a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) érkeztek bejelentések a tartomány nyugat-bácskai körzetében élõ magyaroktól. A címzetteknek december 3-áig, illetve 10-éig meg kell jelenniük a területileg illetékes katonai parancsnokságokon, hogy átvegyék az új háborús beosztásról szóló információkat. Olyan 30–40 éves emberekrõl van szó, akik már letöltötték tényleges katonai szolgálatukat, de még hadkötelesek. Az akció egybeesik a Koszovó tartomány státuszát rendezni hivatott tárgyalások végével. Mint ismeretes, a szerbek és a koszovói albánok közötti, nemzetközi közvetítéssel lezajlott tárgyalások eredménytelensége után a koszovói választáson nyertes radikális párt december 10-e után kikiáltaná a függetlenséget, ha nem sikerül rendezni Koszovó sorsát.
Pásztor István, a VMSZ elnöke a Krónika érdeklõdésére elmondta: a belgrádi védelmi minisztérium normális eljárásnak nevezte az idézések kiküldését, amelynek az a célja, hogy fiatalítsa és felfrissítse a tartalékos katonai állományt. „Ezt a magyarázatot el lehetne ugyan fogadni, de mi fenntartással kezeljük az indoklást” – mondta Pásztor, aki szerint az értesítések kiküldése pánikhangulatot keltett a Vajdaságban. – Az emberek felbolydultak, mivel az akció kísértetiesen emlékeztet a korai kilencvenes évek történéseire. Akkor ugyanígy indult az a folyamat, amely aztán háborúba torkollt.” A VMSZ határozottan elítélte a katonai idézések kézbesítését, amely nem kizárt, hogy kapcsolatban van a belgrádi kormány azon utasításával, miszerint valamennyi minisztériumnak cselekvési tervet kell kidolgoznia Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetére. A VMSZ elnöke fenntartásokkal kezeli Dragan Szutanovacs védelmi miniszter korábbi kijelentését, miszerint a szerb hadsereg nem lép fel az ország déli részén, ha a koszovói albánok zavargásokat robbantanak ki. Pásztor szerint a miniszter ezt megelõzõen félreérthetõ nyilatkozatokat is tett, így a szerb katonai fellépés lehetõségét nem lehet kizárni. A vajdasági magyar politikus ugyanakkor úgy látja: a jelenlegi helyzetben „nem túl nagy a veszélye” egy újabb délszláv háború kitörésének, de egy bizonyos helyzetben, bizonyos forgatókönyv alkalmazása esetén ez sem kizárható. „A vajdasági magyar közösség nem kíván semmiféle, akár Koszovó kapcsán kirobbanó katonai konfliktusban részt venni, ezt több ízben is nyomatékosan hangoztattuk” – mondta Pásztor István. Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke Pásztor szerdai budapesti látogatásán elmondta: a leghatározottabban felszólítják Szerbiát, hogy ne tegyék ki a vajdasági magyarokat ilyen katonai intézkedéseknek.
Fall Sándor
Mirnics Károly vajdasági szociológus: a délvidéki magyarokat jobban érdeklik a mindennapok, semmint a térség konfliktusai.
„Nem fogunk a szerbek miatt elvérezni”
Tényleges veszélyként fenyeget a masszív szerb betelepítés Koszovó függetlenségének kikiáltása esetén?
A betelepítések folyamatosak, nem ma kezdõdött, nem is fog holnap befejezõdni, és nem köthetõ kizárólag Koszovóhoz, vagy a nyugatról hazatelepített romákhoz. Viszont minden esetben polgári formát ölt azzal, hogy ezeknek az embereknek a kezükbe adják a pénzt, az állam nem szabja meg, hogy itt vagy ott fog lakni, hanem anyagi támogatás birtokában maga választja ki a helyet. Ráadásul a readmisszióval (visszafogadási procedúra – szerk. megj.) érkezõ „visszadobott” szerb állampolgárok az Európai Uniótól is kapnak bizonyos mértékû anyagi támogatást, hogy visszajöjjenek, és ezt Szerbiában ráadásul meg is toldják a titkos alapokból. Ma még csak a bánsági oldalon jellemzõ a betelepítés, a hármas határ környékén, Zsombolyától délre próbálják behozni õket, mivel ez egyike a teljesen elnéptelenedett részeknek. Becskereken például mintegy 13 ezer, az Európai Unióból kiutasított roma telepedett meg a közelmúltban. A betelepítési folyamat, bármerrõl is érkezne, megállíthatatlan mindaddig, míg ilyen polgári formát kap. Ráadásul eltitkolja a szerb állam, amelynek feltett célja, hogy megváltoztassa a nemzetiségi arányokat, és elfogadható formában tálalja mindezt a Uniónak és Magyarországnak.
Ezek szerint a szerb bevándorlás a hatalmi törekvéseken túl is állandó jelenségnek tekinthetõ?
Húsz-harminc év múlva a Drína folyón túl nem marad szerb, még mindig olyan mértékû az elvándorlás Horvátországból és Boszniából. Sõt, Boszniában egymást vádolják azért, ami ott történt, illetve, hogy részt vett-e valaki az egészben, vagy sem. Akik nem vettek részt, azokat azzal vádolják, hogy passzivitásuk miatt vesztette el Szerbia a háborút. Kibírhatatlan a helyzet az ottani szerbek között. Egymást gyilkolják halomra, valamennyien el fognak jönni, elsõként azok, aki kulturáltabb életet akarnak maguk és gyermekeik számára. A horvátországi szerbeknél más a helyzet, a városiak elég jól integrálódtak, mert becsapták õket, fût-fát ígérve nekik. Ezek nagy számban fognak beolvadni. Máris nagyszámú a névváltoztatás horvátra. A horvátok beolvasztó képessége iszonyúan nagy, ezt már a 19. században bebizonyították, amikor az ott élõ németeket, a „bürgereket” szinte teljes mértékben asszimilálták.
A híresztelések szerint a szerb hatóságok újabb mozgósításba kezdtek, és vagyonösszeírás is kezdetét vette.
Egyfajta mozgósítás valóban megindult, Nyugat-Bácska területén ötezer idézést küldtek szét. Az ingatlanok összeírását, bármit is mondanak, azért csinálják, hogy lehetõségük legyen az Európai Unióból kiutasított szerb állampolgároknak megjelölni, hol tudnak majd letelepedni. Ilyen kiutasítások ugyanis még biztosan lesznek. Ami viszont érdekes, hogy Közép-Kelet Szerbiában is vannak ilyen alacsony népességû vidékek, igaz, gyengébb gazdasági erejûek, épp azon a vidéken, ahol a legtisztább román nyelvet is beszélõ „vlahok” élnek. Ott is sok az elnéptelenedett falu, oda viszont nem telepítenek, inkább a Vajdaságba, ahol jobbak a megélhetési lehetõségek. Ideje lenne már, hogy valaki kimondja: a szerbek hamarosan el fogják veszíteni a Vajdaságot, pontosabban abban a pillanatban, amikor kizárólag szerb összetételûvé válik a lakosság. Ennek a vidéknek éppen ez az össze- és megtartó ereje, hogy létezik az etnikai sokszínûség. Ostobaságot csinálnak. Ha eltûnnek a kisebbségek, ami húsz éven belül bekövetkezhet, már nem lesz mit tenni, és elveszítik mindazt, amit a Vajdaság jelent.
Hogyan fogadják a vajdasági magyarok a mozgósítást és a betelepítéseket?
n Senkit nem izgat, ezt már néhányszor átéltük. Ha Koszovóban harcra is kerülne sor, semmiképp nem megyünk, a három vesztes balkáni háború után aligha lesz magyar, aki elmenne oda harcolni. Nem olyan izgatott a hangulat, mint azt máshol gondolnák. Igaz, a politikusaink többsége sem befolyásolt, mindenkinek a lelkiismeretére bízzák, miként viszonyul az egészhez. A vajdasági magyarság 18 év után politikailag annyira éretté vált, hogy nem vesz részt ebben az esetleges harcban, fõképp nem az albánok oldalán. Nem fogunk a szerbek miatt elvérezni, lényegesebb megélhetési gondjaink vannak. A jelentõs tõke máshová megy, többek között Erdély elvonzza annak jó részét.
Nem tartanak esetleges kényszerkisajátításoktól egy koszovói szerb menekültáradat esetén?
Ennek a veszélye mindig fennáll. Ugyanakkor általában üres ingatlanokat szoktak célba venni hasonló esetekben. A helyiek szempontjából pedig létezik az anyagi érdek is, hiszen sok kitelepült vajdasági magyar rendelkezik ingatlanokkal idehaza, a házak pedig tönkremennek, ha nincs aki karbantartsa õket. Ezért legszívesebben túladnának rajta. A hazafiasság pedig nem terjed odáig, hogy megszabják: csak magyarnak adják el. Az emberek szeretnék még azt a kevés pénzt kihozni, bár akár egy-két generáció munkája is benne van ezekben a házakban. Sokszor még mindig nevetséges áron kényszerülnek eladni ezeket, bár Újvidéken valamelyest javult az ingatlanpiac.
A magyarországi pártok a vajdasági magyarok kettõs állampolgársága ügyérõl készülnek egyeztetni. Hogyan vélekednek errõl a helyiek?
Ezt már régen meg kellett volna oldani, amerikai módszerrel. Ha valaki odaát talál munkahelyet, ne gördítsenek elé ezernyi akadályt. A vajdasági magyarság Magyarországon élõ sok tagja mai napig nem kapta meg a kettõs állampolgárságot, ez pedig abszurdum. Mostanra pedig elfekélyesedett állapot lett az egészbõl, az egyetlen elfogadható megoldás az lenne, hogy az ittélõk számára is megadják az állampolgárságot. Úgysem megy oda senki, nincs rá lehetõség. Az én esetem is mérvadó lehet: középosztálybeliként, ha minden ingatlanomat eladnám, odaát egy sufnit tudnék venni a pénzbõl. Erre meg nem vagyok hajlandó, s ezzel a nézettel nem vagyok egyedül.
Nagy B. István
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.