Gyurcsány Ferenc magyar–magyar kormányzati konzultációra cseréli a Máértet
Magyar–magyar kormányzati konzultáció, nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljának megrendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új, lapunk birtokába jutott nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki.
A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum – amelyet Budapestről a napokban juttattak el a kormányfő tárgyalópartnereinek – leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar–magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. A változtatás szükségességét az indokolja, hogy Magyarország 2004. májusi EU-csatlakozásától az Unió közös otthonná vált, s ennek nyomán a nyolc és fél évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai-társadalmi keretek közé került. „A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar–magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt” – tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója.
A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. Vagyis olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll.
Máért más néven
A magyar–magyar párbeszéd fórumrendszerének megújítását taglaló fejezetből kitűnik, hogy a jelenlegi kormányzati struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű „monitoring mechanizmus”, amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról.
Tekintettel a magyar közösségek differenciált helyzetére, a nemzetpolitikával foglalkozó anyaországi politikai szereplők körére és a kapcsolattartás szakmai tartalmának bővítésére, a kormány szerint az egyfórumú kapcsolattartást fel kell váltania egy sokszínű, differenciált és hatékonyságában erősödő fórumrendszernek. Ennek keretében azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok – például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) – mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar–magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni.
Ezen túlmenően a miniszterelnök – a külhoni magyar közösségek eltérő nagyságára, differenciált voltára és a közösségi vezetők politikai súlyára, elfogadottságára tekintettel – évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány továbbá támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Országgyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról.
Befellegzett
a szokásjognak
„Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja” – tartalmazza a Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára által a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A fesztivált úgy kell megszervezni, szerepel a dokumentumban, hogy abba a határ menti települések aktívan bekapcsolódhassanak, és a rendezvény a magyarság egyes közösségeinek minél jobb magyarországi megismerését, a szoros személyes kapcsolatok kialakulását szolgálja.
A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban „felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok” hoznak, amelyek „felesleges, célszerűtlen projekteket a magyar szokásjog alapján se támogatnak.” Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi „érdekeltségei” között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése – két-három éves kötelezettség szintjén – szerepel.