Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar közvetített a januári tűzszüneti tárgyalásokon. A legutóbbi megállapodás novemberben egyhetes harci szünethez vezetett, amelynek során a Hamász több mint száz túszt, Izrael pedig körülbelül háromszor annyi palesztin foglyot engedett szabadon.

A Hamász Izraelt hibáztatja a hosszabb tűzszünetről és a 134, feltételezhetően még mindig Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások elakadásáért, mivel nem hajlandó garanciákat nyújtani a háború befejezésére vagy erőinek kivonására az enklávéból.

Izraeli tisztségviselők szerint a háború csak a Hamász vereségével érhet véget, Netanjahu miniszterelnök pedig „téveszmének” nevezte a palesztin szervezet követeléseit.

A Gázai övezetet öt hónapja érő izraeli légi és szárazföldi támadások során a palesztin egészségügyi hatóságok szerint közel 31 000 ember halt meg, és további több ezer holttestet temetett maga alá a romok.

Ugyanakkor

és megemlítette, hogy Bill Burns, a CIA igazgatója a térségben van, hogy segítse a tárgyalásokat.

„Soha nem mondok le erről” – mondta Biden az MSNBC csatornának, amikor arról kérdezték, hogy a muzulmán szent hónap kezdete előtt sikerül-e tűzszünetet kötni.

Biden ígéretet tett Izrael további támogatására, de jelezte, hogy vannak „vörös vonalak”, amelyeket Izrael nem léphet át a Hamász elleni gázai háborúban.

„Soha nem fogom elhagyni Izraelt. Izrael védelme továbbra is kritikus fontosságú. Tehát nincs olyan vörös vonal, (ahol) minden fegyverszállítást leállítanék, hogy ne legyen a védelmükre szolgáló Vaskupola rendszer” – mondta Biden, utalva Izrael rakétavédelmi rendszerére.

– folytatta Biden, de azt nem mondta, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a vörös vonalak.

„Vannak más módok is arra, hogy kezeljük ... a Hamász által okozott traumát” – tette hozzá.

Biden az elmúlt hetekben egyre hangosabban szólította fel Izraelt, hogy tudatosabban védje a civil lakosságot a Gázai övezetben.

Figyelmeztette az izraeli háborús kabinetet, hogy „ne kövesse el azt a hibát, amit Amerika elkövetett”, utalva ezzel tavaly októberi izraeli látogatására, ahol figyelmeztette az izraelieket, hogy ne „eméssze fel” őket a düh, mint Amerikát a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

– mondta Biden, majd kijavította magát. „Úgy értem, nem kellett volna, nem kellett volna belemennünk az egészbe Irakban és Afganisztánban. Nem volt rá szükség, nem volt szükséges” – szögezte le.

Közben kihajózásra kész Ciprusról az éhínség sújtotta Gázai övezet részére humanitárius segélyt szállító első hajó.

Miközben a szárazföldi, illetve légi úton szállított segély jóval a palesztin terület szükségletei alatt van, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken reményét fejezte ki, hogy vasárnap tengeri folyosót nyithatnak, amelyen a Gázai övezettől mintegy 370 kilométerre fekvő Ciprusról szállítanának segélyeket.

Az Open Arms szóvivője, Laura Lanza közölte, hogy a műveletet engedélyező izraeli hatóságok jelenleg ellenőrzik a szállítmányt, a WCK pedig a gázai embereivel „mólót épít” a kirakodáshoz.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be ideiglenes móló építését Gázánál, amely segítségével a Pentagon szerint napi kétmillió adag élelmiszert lehet eljuttatni a palesztin terület lakói részére.

A védelmi tárca szerint az építkezésben feltehetően több mint ezer katona venne részt és a munkálatok hatvan napig is eltarthatnak.

A „szinte elkerülhetetlenné váló általános gázai éhínségre” figyelmeztető ENSZ szerint a légi, illetve tengeri úton célba juttatott segélyek nem helyettesíthetik a szárazföldi szállításokat.

Svédország és Kanada szombaton bejelentette, hogy újból finanszírozza a palesztinokat segélyező ENSZ-szervezetet, az UNRWA-t, egy hónappal azután, hogy tizenöt másik országgal együtt felfüggesztette a hozzájárulást. Izrael súlyos tévedésnek nevezte a két ország döntését.

A Gázai övezetet irányító Hamász egészségügy-minisztériuma szerint három újabb gyermek halálával eddig

legkevesebb huszonhárom polgári személy halt meg alultápláltság és kiszáradás miatt a területen.

A tárca adatai szerint az elmúlt 24 órában izraeli légicsapásokban legkevesebb 82 ember halt meg, a gázai háború kezdete óta így 30 960-ra nőtt a halottak száma.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a Hamászra hárul a fegyverszünet elfogadása, de a szervezet fegyveres szárnya közölte: nem tesz engedményt azokból a követeléseiből, amelyek szerint csak végleges tűzszünet és az összes izraeli katonának a Gázai övezetből történő kivonása esetén hajlandó megállapodni a túszok elengedéséről.