Fotó: Facebook/balogzoltanlelkesz
Balog Zoltán református püspök véleményét is kikérték K. Endre kegyelmi kérvénye ügyében, aki egyetértett azzal, hogy kegyelmet kapjon, de nem ő döntött az ügyben. A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke keddi videónyilatkozatában elismerte, hogy tévedett és hibázott, bocsánatot kért és kér akitől ezért kell, és minden reformátustól, akiknek ezzel kárt okozott.
2024. február 13., 21:412024. február 13., 21:41
2024. február 13., 21:522024. február 13., 21:52
A reformatus.hu oldalra feltöltött nyilatkozatában a református püspök elmondta: a zsinat lelkészi elnökeként keddre összehívta az MRE összes esperesét és egyházmegyei főgondnokát, hogy a személyét és az egyházat ért támadásokat megbeszéljék. A tanácskozás – amelyen a tisztségviselők négyötöde vett részt – véleménynyilvánító titkos szavazással ért véget. E szavazáson a jelenlevők 86 százaléka bizalmáról biztosította.
Közölte azt is: az elnökségi tanács, a négy püspök és négy főgondnok határozottan arra kérte őt, gondolja át közéleti szerepvállalásait, hogy azok mennyiben egyeztethetők össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásával. „Ennek a kérésnek eleget fogok tenni. Ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat, legfőbb törvényhozó testületünk ülését” – jelentette ki.
Balog Zoltán a sajtóban az elmúlt napokban elterjedt vádakra reagált, amelyek szerint a szombaton lemondott Novák Katalin köztársasági elnök az ő kérésére adott elnöki kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Úgy fogalmazott: „az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon: tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek”.
„A református egyházban ebben is egyek vagyunk” – tette hozzá.
Kiemelte, nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hiszen ilyet Mádl Ferenc elnöksége óta hivatalból és lelkipásztorként többször tett, hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott. „Ezt mélységesen sajnálom, és az enyéimtől, minden reformátustól bocsánatot kérek” – mondta.
Lemondott Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségről. Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is, és visszavonul a közélettől.
Leszögezte: arról, hogy ennek milyen következménye legyen az egyházban, „nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink”.
„Elutasítunk minden olyan törekvést, amely egyházunkat egy olyan ügybe akarja belerángatni, melyhez semmi köze nincs: kegyelmi kérvényekkel, egyházunk egyetlen testülete sem foglalkozott és nem is foglalkozik” – hangoztatta a zsinat lelkészi elnöke.
Balog Zoltán beszélt arról is: mindenki által tudott, hogy Novák Katalinnal, aki a református egyház „hűséges tagja”, régi munka- és jó emberi kapcsolatban van. Az is tudható, hogy tagja a köztársasági elnök tanácsadó testületének. „Ha az elnök kérésére bármilyen ügyben állást foglalok, az kizárólag rá tartozik. Akár tévedtem, akár nem” – jelentette ki, hozzátéve ugyanakkor, hogy döntéseket a köztársasági elnök hoz, akinek a szuverenitása megkérdőjelezhetetlen.
Novák Katalin a nyilvánosság előtt elmondta, amit szükségesnek tartott, az általa hozott döntésért ő vállalta a felelősséget. „Tiszteletben tartom azt, ahogy ő ezt az ügyet lezárta” – mondta.
Amikor gyanú merült fel az igazgató ellen, azonnal felfüggesztette, vizsgálatot rendelt el, és a büntetőeljárás végén az igazgató börtönbe került. „Vele én személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be”.
Balog Zoltán megköszönve az egyházi tisztségviselők támogatását, arra kérte az egyház tagjait és a jóakaratú embereket, hogy „ne engedjék a gyűlöletkeltést eluralkodni sem a világban, sem az egyházban”.
Több mint bűn: hiba – hangzik az Antoine de Boulay grófnak, Meurthe megye küldöttének tulajdonított, a napóleoni idők egyik vitatott döntését jellemző bonmot, és most Novák Katalin pedofilügyben hozott kegyelmi döntése is ebbe a kategóriába soroltatott.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
2 hozzászólás