A létesítmény „felszabadítására” törekvő erők törzsének szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, a körülzárt „nácik” közölték, hogy élelmiszerre és gyógyszerre kívánják kicserélni a civileket. A névtelenül nyilatkozó illetékes azt mondta, hogy minden 15 emberért egy tonna élelmiszert kértek. Azt nem mondta el, hogy teljesült-e akár részlegesen is ez az igény.

Az informátor szerint az április 30-án és május 1-jén

Mint mondta, az április-május fordulóján az Azovsztal területét elhagyó civilek a katakombákban az utolsó pillanatig semmit sem hallottak a biztonságos evakuálás lehetőségéről és a minden nap megnyitott humanitárius folyosókról, az ukrán fegyveresek ezt az információt elhallgatták előlük.

Egy kimenekített civil, akit szintén nem nevezett meg a hírügynökség, úgy nyilatkozott, az ukrán fegyveresek találomra választották ki azokat az embereket, akiknek megengedték, hogy elmehessenek. Mint mondta, minden távozó telefonját átnézték, hogy nincs-e rajta fotó kazamatákról és a benne lévő emberekről.

A RIA Novosztyi a kiszabadult civilekre hivatkozva azt írta, hogy az Azovsztalban lévő ukrán erőknek szűkösek az élelmiszerkészleteik, és hogy a fegyveresek már rég nem engedelmeskednek Volodimir Zelenszij ukrán elnöknek.

Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az azovi-tengeri kikötőváros felszabadításáról, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője korábban azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.

Mariupolban az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elkezdte fogadni a helyi lakosok háborús bűnökről szóló bejelentéseit. Ezt Andrej Turcsak, az orosz parlament felsőházának első alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára közölte csütörtökön a Telegramon. Hozzátette, hogy a városban az Egységes Oroszország kilenc humanitárius segélyközpontot működtet. Turcsakkal együtt Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első helyettes vezetője is felkereste Mariupolt.

korábban írtuk

Az orosz védelmi minisztérium Azovsztalból kivezető humanitárius folyosók megnyitásáról tett bejelentést

Tarackokkal és rakéta-sorozatvetőkkel lőtte Ukrajnában a donyecki „népi milícia” a mariupoli Azovsztal acélművet – közölte szerdán helyszíni jelentésében orosz védelmi minisztérium Zvezda tévécsatornája és a Rosszija 1 állami televízió.

Célba értek az orosz légierő rakétái

Repülőgépek és több száz ukrán katona megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétái az éjszaka folyamán repülőgépeket semmisítették meg a Kirovohrad melletti Kanatovo katonai reptéren, emellett egy nagy lőszerraktárt Mikolajivban, a városhoz közeli Zsovtnyevében pedig egy üzemanyagtárolót.

valamint elpusztítottak két katonai felszerelést tartalmazó raktárt egy Kramatorszk melletti katonai repülőtéren. A légierő gépei 93 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosulásra, a rakétacsapatok két harcálláspontra, egy tüzelőállásban lévő tüzérségi ütegre, a Tocska-U taktikai rakétarendszer két indítóállására, a tüzérségi egységek pedig 32 parancsnoki állásra, öt lőszerraktárra, 403 erődítményre és élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 51 ukrán tüzérségi állásra mértek csapást.

Az orosz légvédelem a Konasenkov által ismertetett jelentés értelmében lelőtt egy Szu-24-es harci gépet a Kígyó-sziget közelében, egy Szu-27-est a Herszon megyei Inhulec közelében és egy Szu-25-öst a Dnyipropetrovszk megyei Koseve falunál, valamint 14 drónt – köztük egy Bayraktar-TB2-t a Kígyó-szigetnél – és két Szmercs rakétát is.

Az orosz katonai szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 149 repülőgépet, 112 helikoptert, 726 drónt, 288 légvédelmi rakétarendszert, 2834 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 325 rakéta-sorozatvetőt, 1306 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2646 speciális katonai járművet veszítettek.