Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az utóbbi időszak legnagyobb szabású légicsapás-sorozatát intézte az orosz hadsereg péntekre virradóra az ukrán energetikai rendszer ellen – közölték pénteken a kijevi illetékesek.
2024. március 22., 13:002024. március 22., 13:00
2024. március 22., 13:032024. március 22., 13:03
A beszámolók szerint Oroszország összesen 151 rakétával és iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónnal támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, elsősorban a keleti Harkiv, Zaporizzsja és Krivij Rih városában, de máshol is, többek között a Hmelnyickiji, az Odesszai, a Mikolajivi, a Vinnyicjai, a Kirovohradi, a Lembergi, a Szumii, a Pltavai és az Ivano-Frankovszki régióban is.
Az eddigi jelentések szerint legalább hárman meghaltak, 21-en pedig megsérültek a támadásokban.
Az ukrán légvédelem szerint 37 rakétát és 55 drónt lelőttek.
Az orosz csapatok összesen 63 Sahíd típusú drónt, 12 Iszkander-M ballisztikus rakétát, 40 Kh-101/Kh-555 rakétát, öt Kh-22 rakétát, hét Kh-47 M2 (Kinzsal) ballisztikus rakétát, 22 Sz-300/Sz-400 légvédelmi rakétát és két Kh-59 irányított manőverező rakétát vetettek be az Ukrajna elleni tömeges támadás során.
Az eltalált célpontok közt ott van a zaporizzsjai Dnyipro vízerőmű is, amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Ukrajnában.
A támadás során találat érte egy, a közelben haladó trolibusz is találatot kapott, egy ember meghalt.
A Dnyeperen épült, 800 méter hosszú gát egy mintegy 3,3 millió köbkilométeres víztározóhoz készült.
Az Enerhoatom ukrán atomenergiatársaság szerint veszélyes helyzet alakult ki Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt levő atomerőművében, a zaporizzsjaiban, egy külső vezetéket, amely az ukrán energetikai rendszerhez kapcsolja az erőművet, lekapcsoltak a támadások miatt, de később sikerült megjavítani.
„Az ellenség az elmúlt hetek egyik legnagyobb támadását indította az ukrán energiaszektor ellen” – írta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Facebookon.
– tette hozzá.
Az orosz erők 2022 végén és 2023 elején indítottak tömeges csapáskampányt az ukrán energiahálózat ellen, de nem sikerült azt működésképtelenné tenni
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy „az orosz rakéták nem késve érkeznek”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége.
A péntekre virradóra végrehajtott támadássorozat a csütörtök hajnalban a főváros, Kijev elleni légicsapásokhoz hasonlóan vélhetően „büntetés”, amiért ukrán zsoldban álló Putyin-ellenes orosz egységek az utóbbi hetekben betörtek az oroszországi Belgorodi réhióba.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
1 hozzászólás