Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az utóbbi időszak legnagyobb szabású légicsapás-sorozatát intézte az orosz hadsereg péntekre virradóra az ukrán energetikai rendszer ellen – közölték pénteken a kijevi illetékesek.
2024. március 22., 13:002024. március 22., 13:00
2024. március 22., 13:032024. március 22., 13:03
A beszámolók szerint Oroszország összesen 151 rakétával és iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónnal támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, elsősorban a keleti Harkiv, Zaporizzsja és Krivij Rih városában, de máshol is, többek között a Hmelnyickiji, az Odesszai, a Mikolajivi, a Vinnyicjai, a Kirovohradi, a Lembergi, a Szumii, a Pltavai és az Ivano-Frankovszki régióban is.
Az eddigi jelentések szerint legalább hárman meghaltak, 21-en pedig megsérültek a támadásokban.
Az ukrán légvédelem szerint 37 rakétát és 55 drónt lelőttek.
Az orosz csapatok összesen 63 Sahíd típusú drónt, 12 Iszkander-M ballisztikus rakétát, 40 Kh-101/Kh-555 rakétát, öt Kh-22 rakétát, hét Kh-47 M2 (Kinzsal) ballisztikus rakétát, 22 Sz-300/Sz-400 légvédelmi rakétát és két Kh-59 irányított manőverező rakétát vetettek be az Ukrajna elleni tömeges támadás során.
Az eltalált célpontok közt ott van a zaporizzsjai Dnyipro vízerőmű is, amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Ukrajnában.
A támadás során találat érte egy, a közelben haladó trolibusz is találatot kapott, egy ember meghalt.
A Dnyeperen épült, 800 méter hosszú gát egy mintegy 3,3 millió köbkilométeres víztározóhoz készült.
Az Enerhoatom ukrán atomenergiatársaság szerint veszélyes helyzet alakult ki Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt levő atomerőművében, a zaporizzsjaiban, egy külső vezetéket, amely az ukrán energetikai rendszerhez kapcsolja az erőművet, lekapcsoltak a támadások miatt, de később sikerült megjavítani.
„Az ellenség az elmúlt hetek egyik legnagyobb támadását indította az ukrán energiaszektor ellen” – írta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Facebookon.
– tette hozzá.
Az orosz erők 2022 végén és 2023 elején indítottak tömeges csapáskampányt az ukrán energiahálózat ellen, de nem sikerült azt működésképtelenné tenni
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy „az orosz rakéták nem késve érkeznek”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége.
A péntekre virradóra végrehajtott támadássorozat a csütörtök hajnalban a főváros, Kijev elleni légicsapásokhoz hasonlóan vélhetően „büntetés”, amiért ukrán zsoldban álló Putyin-ellenes orosz egységek az utóbbi hetekben betörtek az oroszországi Belgorodi réhióba.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Eltérő az uniós tagállamokban a kampányidőszak hossza, Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány, Romániában május 10-én veszi kezdetét.
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
1 hozzászólás