Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az utóbbi időszak legnagyobb szabású légicsapás-sorozatát intézte az orosz hadsereg péntekre virradóra az ukrán energetikai rendszer ellen – közölték pénteken a kijevi illetékesek.
2024. március 22., 13:002024. március 22., 13:00
2024. március 22., 13:032024. március 22., 13:03
A beszámolók szerint Oroszország összesen 151 rakétával és iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrónnal támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, elsősorban a keleti Harkiv, Zaporizzsja és Krivij Rih városában, de máshol is, többek között a Hmelnyickiji, az Odesszai, a Mikolajivi, a Vinnyicjai, a Kirovohradi, a Lembergi, a Szumii, a Pltavai és az Ivano-Frankovszki régióban is.
Az eddigi jelentések szerint legalább hárman meghaltak, 21-en pedig megsérültek a támadásokban.
Az ukrán légvédelem szerint 37 rakétát és 55 drónt lelőttek.
Az orosz csapatok összesen 63 Sahíd típusú drónt, 12 Iszkander-M ballisztikus rakétát, 40 Kh-101/Kh-555 rakétát, öt Kh-22 rakétát, hét Kh-47 M2 (Kinzsal) ballisztikus rakétát, 22 Sz-300/Sz-400 légvédelmi rakétát és két Kh-59 irányított manőverező rakétát vetettek be az Ukrajna elleni tömeges támadás során.
Az eltalált célpontok közt ott van a zaporizzsjai Dnyipro vízerőmű is, amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Ukrajnában.
A támadás során találat érte egy, a közelben haladó trolibusz is találatot kapott, egy ember meghalt.
A Dnyeperen épült, 800 méter hosszú gát egy mintegy 3,3 millió köbkilométeres víztározóhoz készült.
Az Enerhoatom ukrán atomenergiatársaság szerint veszélyes helyzet alakult ki Európa legnagyobb, jelenleg orosz megszállás alatt levő atomerőművében, a zaporizzsjaiban, egy külső vezetéket, amely az ukrán energetikai rendszerhez kapcsolja az erőművet, lekapcsoltak a támadások miatt, de később sikerült megjavítani.
„Az ellenség az elmúlt hetek egyik legnagyobb támadását indította az ukrán energiaszektor ellen” – írta Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter a Facebookon.
– tette hozzá.
Az orosz erők 2022 végén és 2023 elején indítottak tömeges csapáskampányt az ukrán energiahálózat ellen, de nem sikerült azt működésképtelenné tenni
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az orosz támadást, hozzátéve, hogy „az orosz rakéták nem késve érkeznek”, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége.
A péntekre virradóra végrehajtott támadássorozat a csütörtök hajnalban a főváros, Kijev elleni légicsapásokhoz hasonlóan vélhetően „büntetés”, amiért ukrán zsoldban álló Putyin-ellenes orosz egységek az utóbbi hetekben betörtek az oroszországi Belgorodi réhióba.
Számszeríjjal sebesített meg egy, a belgrádi izraeli nagykövetséget őrző szerb csendőrt szombat délelőtt egy támadó, akit a csendőr agyonlőtt.
Joe Biden elismerte, hogy nem teljesített jól az első televíziós elnökjelölti vitában, de hozzátette, kitart az elnökjelöltsége mellett.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken újabb szankciókkal sújtott két szélsőséges palesztin iszlamista szervezetet, a Hamászt és a Palesztin Iszlám Dzsihádot.
Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai ,,provokációkra”, a megszaporodott drónok jelenlétére.
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás azután, hogy Kijev megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az országban mára mindennapossá váltak a hatósági fegyveres utcai emberrablások.
Az őszi amerikai elnökválasztás két jelöltje egymást támadta a CNN által szervezett csütörtök esti első televíziós vitán olyan témákban, mint az infláció, a bevándorlás és az ukrajnai háború.
Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás