A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek két alkalommal. Az ukrán elnök szombati látogatásának idejére teljesen lezárták a Szent Péter teret és a Vatikán környékét. Rendkívüli volt a biztonsági készültség, ez magyarázta, hogy Ferenc pápa nem a megszokott helyen, a dolgozószobájában, hanem az audienciaterem melletti aulában fogadta Volodimir Zelenszkijt, ahol legutóbb II. Erzsébet akkori brit uralkodóval találkozott.

Ferenc pápa egyebek között egy bronz olajfaágat, mint a béke jelképét ajándékozta az ukrán elnöknek. Volodimir Zelenszkij pedig egy ukrán katona golyóálló mellényéből készült alkotást adott át neki, amelynek páncéllemezére a hazát védő katonát oltalmazó Szűz Mária ikonját festették. Egy másik kép pedig a háborúban meghalt gyermekekre utalt. A Vatikán környékén a Rómában élő ukrán menekültek kisebb csoportja lobogtatott nemzeti színű zászlókat. A csoportot vezető Olesz Horodeckij, az olaszországi keresztény ukránok egyesületének elnöke úgy nyilatkozott: reményeik szerint a találkozó Ferenc pápával új utat nyithat a diplomáciai megoldások keresésében.

Volodimir Zelenszkij a Twitter-fiókján számolt be a Ferenc pápával tartott találkozójáról. Megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára. Beszámolt neki a több tízezer „deportált” ukrán gyermekről, és a hazatérésük érdekében tett erőfeszítésekről. Mint írta, arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket, miután nem lehet egyenlőségjelet tenni áldozat és agresszor közé. Beszámolt Kijev béketervéről is, amely szerinte az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére. Arra kérte Ferenc pápát, hogy csatlakozzon a béketerv elindításához.

Előzőleg, a Giorgia Meloni olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. Hozzátette, valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt. Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.