Az orosz megszállás alá került ukrajnai területeken tartott szemlét Putyin

•  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Látogatást tett a Dnyepr orosz csapatcsoport főhadiszállásán Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.

Hírösszefoglaló

2023. április 18., 08:392023. április 18., 08:39

2023. április 18., 09:482023. április 18., 09:48

A tájékoztatás szerint az államfő fogadta Mihail Tyeplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant erők parancsnoka, Oleg Makarevics vezérezredes, a Dnyepr csapatcsoport parancsnoka és más katonai vezetők jelentését a Herszon és a Zaporizzsja megyei harci helyzetről.

„Fontos számomra meghallgatni, hogy hogyan vélekednek önök a helyzet alakulásáról, önöket meghallgatni, információcserét folytatni” – mondta Putyin a látogatásról készült, az orosz televíziókban bemutatott videófelvételen.

Külön kiemelte, hogy Tyeplinszkij a vezérkari főnök és a védelmi miniszter megbízásából huzamosabb ideje tartózkodik a fronton, és nagyon részletes jelentést készített. Ezt, mint mondta, a védelmi tárca és a vezérkar nagyra értékelte.

Putyin felköszöntötte a katonákat az ortodox húsvét alkalmából, és ajándékul adta át nekik egy ikonnak a másolatát, amely, mint mondta, „az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb védelmi miniszteréé volt”. Azt javasolta a légideszantos erők parancsnokának, hogy a kegytárgyat vigye el a csapatokhoz.

Az elnök felkereste az orosz nemzeti gárda Luhanszk megyei Vosztok törzsét is, ahol fogadta Alekszandr Lapin vezérezredes és más parancsnokok jelentését az ebben a körzetben kialakult helyzetről. Akárcsak a Dnyepr főhadiszálláson, Putyin a húsvét alkalmából itt is felköszöntötte a katonákat.

A Kreml szerint a két parancsnokságon tett szemlét nem készítették elő előzetesen. A látogatáson forgatott videófelvételek szerint az orosz államfő helikopteren érkezett a helyszínekre, és ezúttal nem maga vezetett.

Ez a második ismertté vált eset, hogy Putyin a háború kitörése óta orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területen járt.

Első alkalommal ezt március 19-én Mariupolban tette meg. Akkor Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes kísértében a helyreállítási munkálatokat tekintette meg.

Az első látogatás során Putyin a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu várost is felkereste, ahol a „különleges hadművelet” főhadiszállásán tárgyalt a parancsnokokkal.

Eközben brazíliai látogatásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter brazil kollégájával, Mauro Vieirával közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország mielőbb le akarja zárni a ukrajnai konfliktust.

Lavrov köszönetet mondott Brazíliának „az ukrajnai helyzet keletkezésének megértéséért”, valamint a konfliktus megoldásának keresésében való részvételéért, és kijelentette: Oroszországnak az az érdeke, hogy a „hadművelet” minél előbb véget érjen.

Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök múlt heti kínai látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a háború folytatódásának támogatásával, az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatásán pedig úgy ítélte meg, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút „két ország döntései” provokálták ki.

A brazil külügyminiszter a sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy Brazília kész létrehozni egy országcsoportot, amely az ukrajnai békéről tárgyalna. Vieira megerősítette, hogy országa a tűzszünet mellett és az egyoldalú szankciók ellen foglal állást.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország és Brazília érdekelt az atomenergia békés célú felhasználása, az űrkutatási, a mezőgazdasági, az egészségügyi és a gyógyszergyártási együttműködés fejlesztésében.

Lavrovot hétfő este fogadta az elnöki rezidencián Luis Inácio Lula da Silva brazil államfő.

Eközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn kiadott állásfoglalásában azt közölte:

Oroszország kirívó esetnek és a nemzetközi jog megsértésének tartja, hogy Csehország nála korszerűsített marokkói tankokat foglalt le, hogy Ukrajnának adja át őket.

Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága „ellenséges, oroszellenes” politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.

A diplomata aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Csehország „megismétli a második világháború szomorú tapasztalatát”, amikor a cseh hadiipari vállalatok „a Harmadik Birodalomnak szállítottak fegyverzeteteket a Szovjetunió elleni háborúhoz”.

A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T-72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek. A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990-2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.

Zaharova szerint a cseh fél a korszerűsítésre átadott marokkói 130 tank közül 56-ot adott vissza a királyságnak, a többi 74-et pedig „gyakorlatilag kisajátította”, hogy továbbszállítsák az ukrajnai háborús övezetbe.

„A marokkóiak lényegében kész tényekkel szembesültek. A fehéroroszokkal szemben is hibáztak, mert nem tettek eleget annak a szerződésben foglalt kötelezettségüknek, hogy a tankokat nem adják át harmadik országoknak a szállító beleegyezése nélkül” – írta orosz külügyminisztérium szóvivője.

Eközben a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében azt közölte:

az ukrán erőknek több mint ötven orosz támadást sikerült visszaverniük hétfőn, a front „legforróbb” pontjai továbbra is a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka, Kupjanszk és Marjinka térségében vannak.

A jelentés szerint az Oroszország indította háborúban „az ellenség jelentős veszteségeket szenved, és öt irányba összpontosítja támadó erőit”. A harcok epicentrumában Bahmut és Marjinka városok állnak.
A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítő drónt is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 07., szombat

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban

Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.

Négy izraeli katona halt meg Gázában: az izraeli hadsereg 866 személyt veszített a 20 hónapja tartó harcokban
2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében