Fotó: Orosz elnöki hivatal
Látogatást tett a Dnyepr orosz csapatcsoport főhadiszállásán Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.
2023. április 18., 08:392023. április 18., 08:39
2023. április 18., 09:482023. április 18., 09:48
A tájékoztatás szerint az államfő fogadta Mihail Tyeplinszkij vezérezredes, az orosz légideszant erők parancsnoka, Oleg Makarevics vezérezredes, a Dnyepr csapatcsoport parancsnoka és más katonai vezetők jelentését a Herszon és a Zaporizzsja megyei harci helyzetről.
„Fontos számomra meghallgatni, hogy hogyan vélekednek önök a helyzet alakulásáról, önöket meghallgatni, információcserét folytatni” – mondta Putyin a látogatásról készült, az orosz televíziókban bemutatott videófelvételen.
Putyin felköszöntötte a katonákat az ortodox húsvét alkalmából, és ajándékul adta át nekik egy ikonnak a másolatát, amely, mint mondta, „az Orosz Birodalom egyik legsikeresebb védelmi miniszteréé volt”. Azt javasolta a légideszantos erők parancsnokának, hogy a kegytárgyat vigye el a csapatokhoz.
Az elnök felkereste az orosz nemzeti gárda Luhanszk megyei Vosztok törzsét is, ahol fogadta Alekszandr Lapin vezérezredes és más parancsnokok jelentését az ebben a körzetben kialakult helyzetről. Akárcsak a Dnyepr főhadiszálláson, Putyin a húsvét alkalmából itt is felköszöntötte a katonákat.
A Kreml szerint a két parancsnokságon tett szemlét nem készítették elő előzetesen. A látogatáson forgatott videófelvételek szerint az orosz államfő helikopteren érkezett a helyszínekre, és ezúttal nem maga vezetett.
Első alkalommal ezt március 19-én Mariupolban tette meg. Akkor Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes kísértében a helyreállítási munkálatokat tekintette meg.
Az első látogatás során Putyin a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu várost is felkereste, ahol a „különleges hadművelet” főhadiszállásán tárgyalt a parancsnokokkal.
Lavrov köszönetet mondott Brazíliának „az ukrajnai helyzet keletkezésének megértéséért”, valamint a konfliktus megoldásának keresésében való részvételéért, és kijelentette: Oroszországnak az az érdeke, hogy a „hadművelet” minél előbb véget érjen.
A brazil külügyminiszter a sajtótájékoztatón ismét kijelentette, hogy Brazília kész létrehozni egy országcsoportot, amely az ukrajnai békéről tárgyalna. Vieira megerősítette, hogy országa a tűzszünet mellett és az egyoldalú szankciók ellen foglal állást.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország és Brazília érdekelt az atomenergia békés célú felhasználása, az űrkutatási, a mezőgazdasági, az egészségügyi és a gyógyszergyártási együttműködés fejlesztésében.
Lavrovot hétfő este fogadta az elnöki rezidencián Luis Inácio Lula da Silva brazil államfő.
Eközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn kiadott állásfoglalásában azt közölte:
Zaharova szerint a marokkói harckocsik Ukrajnába szállítása azt bizonyítja, hogy Prága „ellenséges, oroszellenes” politikát folytat. A szóvivő szerint az orosz külügyminisztérium a cseh hatóságok lépését idegen tulajdon elkobzásaként értékeli.
A Menadefense című algériai katonai szakportál január 23-án arról számolt be, hogy olyan marokkói tulajdonú, T-72B típusú harckocsikat adtak át Ukrajnának, amelyeket Csehországban az Excalibur Army vállalatnál korszerűsítettek. A harckocsikat az észak-afrikai állam 1990-2001 között vásárolta Fehéroroszországtól. A marokkói és a cseh kormány nem kommentálta a fegyverek átadásáról szóló közlést.
„A marokkóiak lényegében kész tényekkel szembesültek. A fehéroroszokkal szemben is hibáztak, mert nem tettek eleget annak a szerződésben foglalt kötelezettségüknek, hogy a tankokat nem adják át harmadik országoknak a szállító beleegyezése nélkül” – írta orosz külügyminisztérium szóvivője.
Eközben a kijevi vezérkar hétfő esti hadijelentésében azt közölte:
A jelentés szerint az Oroszország indította háborúban „az ellenség jelentős veszteségeket szenved, és öt irányba összpontosítja támadó erőit”. A harcok epicentrumában Bahmut és Marjinka városok állnak.
A vezérkar beszámolt arról is, hogy az ukrán hadsereg rakéta- és tüzérségi csapást mért az orosz erők két bázisára, illetve megsemmisített egy elektronikai hadviselési állomást. A légierő lelőtt egy Merlin típusú felderítő drónt is.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!