Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen
Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt elő a lőszergyártás fejlesztéséről az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután találkozott Petr Pavel cseh államfővel.
2023. május 03., 08:152023. május 03., 08:15
„Örömmel jelentem be, hogy az Európai Bizottság szerdán jogszabályjavaslatot terjeszt elő az EU lőszergyártásáról, ami felgyorsíthatja a szállításokat. Arról van szó, hogy intenzívebbé és gyorsabbá tegyük a lőszergyártást, mert Ukrajnának valóban azonnali szüksége van erre” – mondta újságíróknak az uniós végrehajtó testület elnöke.
Az uniós tagállamok pénzügyi támogatásával együtt az erre fordítható összeg eléri az egymilliárd eurót – mutatott rá Ursula von der Leyen. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok készek továbbra is közösen szembenézni a geopolitikai kihívásokkal.
Az Európai Bizottság elnöke köszönetet mondott Csehországnak az Ukrajnának nyújtott támogatásért.
„Tudatosítani kell, hogy lakosságarányosan Csehország fogadta be a legnagyobb számú ukrán menekültet. Ez csodálatos” – szögezte le Ursula von der Leyen.
„Ennek a segítségnyújtásnak folytatódnia kell” – hangsúlyozta.
A cseh belügyminisztérium közlése szerint április elején több mint 325 ezer ukrán menekült tartózkodott Csehország területén.
Petr Pavel a sajtótájékoztatón nagyra értékelte az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Megerősítette korábbi álláspontját, hogy Ukrajnának az EU-ban a helye, s Prága mindent megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak.
Eközben az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében közölte: az Ukrajnát támadó orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítják, különösen kiélezett küzdelem folyik Bahmutért és Marjinkáért, az ukrán csapatok azonban tartják pozícióikat.
A kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint
A jelentés szerint az orosz erők három rakéta- és harminc légicsapást indítottak, továbbá legalább nyolcszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint településekre. Polgári személyek is megsebesültek, és magánházak, polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - tette hozzá a vezérkar.
Az ukrán légierő eközben a helyzetjelentés szerint öt csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, és lelőtt három különböző típusú orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy parancsnoki állást, tizenkét csapatösszevonási területet, négy lőszerraktárt és egy légvédelmi eszközt találtak el a kijevi beszámoló szerint.
A jelentés kitért arra, hogy
valamint a fogva tartásukra új, föld alatti börtönöket rendeznek be. Példaként hozta a vezérkar, hogy az oroszok egy ilyen kazamatát alakítottak ki a Herszon megyei Csaplika rendőrségén. „Jelenleg legfeljebb tíz civilt, köztük kiskorúakat tartanak fogva ott jogellenesen. Az orosz megszállók zord, embertelen körülmények között tartják az embereket, kínozzák őket. Voltak esetek, amikor a foglyokat halálra kínozták” – írta a vezérkar.
– tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A két határozatot 324 és 333 szavazattal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A képviselő megjegyezte, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború kezdete óta hetedik alkalommal szavazott a parlament a hadiállapotról. Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló javaslatokat május 1-jén terjesztette a parlament elé.
Mindeközben Kreml szóvivője kedden az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte:
„Washingtonnak nincs lehetősége pontos számokat megnevezni, mert nem rendelkezik ilyen információkkal” – szögezte le Dmitrij Peszkov. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn elmondta, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Bahmut körül vívott harcokban december óta több mint 20 ezer orosz katona esett el, és további 80 ezer sebesült meg.
A Kirby által közölt számokat elutasítva Peszkov hangsúlyozta, hogy inkább „az orosz védelmi minisztérium által időben kiadott adatokra kell támaszkodni”.
Donyeck orosz közigazgatás alatt álló részének egyik szóvivője novemberben 3930 orosz katona haláláról tájékoztatott a régióban, ez a szám azonban vélhetően nem volt benne a Sojgu által korábban közölt adatokban.
Szakértők szerint a nyilvánosságra hozott hivatalos adatok igencsak messze állnak a valóságtól, jóllehet sem az orosz, sem az ukrán fél nem túl gyakran tájékoztat saját veszteségeiről.
Szabotázsakció miatt kisiklott egy tehervonat az oroszországi Brjanszki területen
Szabotázsakció következtében kisiklott egy tehervonat az oroszországi, Ukrajnával határos Brjanszki területen kedden – jelentette be a terület kormányzója.
Alekszandr Bogomaz közölte, hogy „ismeretlen robbanószerkezet” lépett működésbe, aminek következtében a mozdony és a hetven tehervagon közül húsz kisiklott, de áldozatok nem voltak, és tűz sem keletkezett.
Az orosz állami vasúttársaság (RZSD) korábban arról tájékoztatott, hogy a Sznyezseckaja-Belije Berega vonalon „illetéktelen beavatkozás” következtében kisiklott egy tehervonat mozdonya és mintegy húsz vagon. A forgalmat az érintett szakaszon leállították.
Hétfőn ugyanebben a régióban egy hét kocsiból álló szerelvény siklott ki, mert ismeretlenek felrobbantották a síneket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!