Fotó: Ec.europa.eu
Mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
2023. május 23., 10:002023. május 23., 10:00
2023. május 23., 10:012023. május 23., 10:01
Borrell felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait.
A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért
„A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában” – hangsúlyozta Borrell.
A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy
mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.
Borrell arról is beszámolt, hogy a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak. Üdvözölte ezen országok némelyikének „bátor és stratégiai döntését” miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá
„Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk” – jelentette ki az uniós főképviselő.
Közben szintén hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy
Bejelentette, hogy emiatt bevezette a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.
„Az ukrán fegyveres erők egy diverzáns- és felderítőcsoportja hatolt be a Grajvoroni járás területére. Az orosz fegyveres erők a határőrséggel, az FSZB-vel (a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal) és az orosz nemzeti gárdával együtt megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenség visszaverésére” – írta Gladkov. Később közölte, hogy Belgorodnál a légvédelem lelőtt egy drónt, és hogy a megyében bevezették a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.
Ötre nőtt azoknak a sebesült civileknek a száma, akiket a határtól körülbelül öt kilométerre fekvő, mintegy hatezer lakosú Grajvoron városban kórházba kellett szállítani – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről. Mint mondta, a helyi biztonsági erők elegendő eszközzel rendelkeznek a behatolók kiszorítására.
Peszkov szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára. Az augusztus óta ostromlott város bevételéről vasárnap tett bejelentést az orosz védelmi tárca.
Az RT orosz állami hírportál helyi hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy
A beszámoló szerint az orosz fegyveres erők megsemmisítették a behatoló csoport több haditechnikai eszközét, és több támadó elmenekült. A Rigában szerkeszett Meduza orosz ellenzéki hírportál és a BBC híroldala szakosodott Telegram-csatornákra hivatkozta azt közölte, hogy több településnél voltak harcok.
Az RT szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió a híroldalán azt állította, hogy a támadás végrehajtóiként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett.
A TASZSZ hírügynökségnek az orosz katonai tárcára hivatkozó háttéranyaga szerint
Orosz területre, Brjanszk megyébe március 2-án törtek be fegyveresek, és meggyilkoltak két férfit, valamint megsebesítettek egy gyereket. Putyin a történteket terrorcselekménynek minősítette akkor.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán közszolgálati televízióban az eset kapcsán azt közölte, hogy
„Igen, ma az Oroszországi Föderáció állampolgáraiból álló Orosz Önkéntes Hadtest és az Orosz Szabadság Légiója hadműveletet indított a belgorodi régió bizonyos területeinek felszabadítására a Putyin-rezsim alól, valamint az orosz erők visszaszorítására. Ezzel egyfajta biztonsági zónát akarnak létrehozni az ukrán polgári lakosság védelmére” – magyarázta a szóvivő.
Német hírszerzés: nem láthatók a felbomlás jelei Putyin rendszerében
Tizenöt hónappal az Ukrajna elleni orosz hadművelet megindultát követően sem láthatók felbomlás jelei Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerében – jelentette ki hétfőn Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
A német külföldi hírszerzés vezetője a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián (BAKS) tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy – például a hadianyagszállításokkal kapcsolatos – szórványos bírálatokat leszámítva nincsenek a rendszer ingadozására, vagy összeomlására utaló jelek sem, bár ezt nem lehet teljesen kizárni.
„Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni” egyre újabb, frissen toborzott katonákkal – fejtegette Kahl. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről, vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról.
Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például, ami a hadsereg teljesítőképességét illeti. Azonban, ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.
Kérdésre felelve, hogy a BND mikortól tudta, hogy Oroszország támadni készül, Kahl elmondta, hogy „mintegy 14 nappal a háború kezdete előtt olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket nem lehetett másképp értelmezni”.
Az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-én indult.
Kahl egyben visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az amerikai és brit hírszerzés sokkal korábban számolt a támadással, mint a német partnerszervezet. Kahl szerint Putyin a döntést a támadásról számos olyan tényező alapján hozta meg, „amely nem a rakéták és harckocsik számolgatásának” függvénye volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!