Az EU az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás felgyorsítását kérte, a német hírszerzés szerint nem inog Putyin hatalma

•  Fotó: Ec.europa.eu

Fotó: Ec.europa.eu

Mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Hírösszefoglaló

2023. május 23., 10:002023. május 23., 10:00

2023. május 23., 10:012023. május 23., 10:01

Borrell felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait.

A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért

az uniós katonai támogatásnak szükségszerűen folytatódnia kell.

„A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában” – hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy

vessenek véget az Oroszország ellen már hatályban lévő szankciók kijátszásának,

mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.

Borrell arról is beszámolt, hogy a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak. Üdvözölte ezen országok némelyikének „bátor és stratégiai döntését” miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá

Szerbia túl szoros kapcsolatokat tart fent Moszkvával „ami nem egyeztethető össze az EU-csatlakozási folyamattal.”

„Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk” – jelentette ki az uniós főképviselő.

Közben szintén hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy

behatolt egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére.

Bejelentette, hogy emiatt bevezette a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.

„Az ukrán fegyveres erők egy diverzáns- és felderítőcsoportja hatolt be a Grajvoroni járás területére. Az orosz fegyveres erők a határőrséggel, az FSZB-vel (a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal) és az orosz nemzeti gárdával együtt megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenség visszaverésére” – írta Gladkov. Később közölte, hogy Belgorodnál a légvédelem lelőtt egy drónt, és hogy a megyében bevezették a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.

Ötre nőtt azoknak a sebesült civileknek a száma, akiket a határtól körülbelül öt kilométerre fekvő, mintegy hatezer lakosú Grajvoron városban kórházba kellett szállítani – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről. Mint mondta, a helyi biztonsági erők elegendő eszközzel rendelkeznek a behatolók kiszorítására.

Peszkov szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára. Az augusztus óta ostromlott város bevételéről vasárnap tett bejelentést az orosz védelmi tárca.

Az RT orosz állami hírportál helyi hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy

a behatolók elfoglalták Gora-Podol község kultúrházát, de aztán ott bekerítették őket.

A beszámoló szerint az orosz fegyveres erők megsemmisítették a behatoló csoport több haditechnikai eszközét, és több támadó elmenekült. A Rigában szerkeszett Meduza orosz ellenzéki hírportál és a BBC híroldala szakosodott Telegram-csatornákra hivatkozta azt közölte, hogy több településnél voltak harcok.

Az RT szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió a híroldalán azt állította, hogy a támadás végrehajtóiként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett.

A TASZSZ hírügynökségnek az orosz katonai tárcára hivatkozó háttéranyaga szerint

az Oroszország által Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régióban rendszeresek az ukrán diverzánsakciók.

Orosz területre, Brjanszk megyébe március 2-án törtek be fegyveresek, és meggyilkoltak két férfit, valamint megsebesítettek egy gyereket. Putyin a történteket terrorcselekménynek minősítette akkor.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán közszolgálati televízióban az eset kapcsán azt közölte, hogy

a belgorodi területen kizárólag orosz állampolgárokból álló önkéntes csapatok hajtották végre a támadásokat.

„Igen, ma az Oroszországi Föderáció állampolgáraiból álló Orosz Önkéntes Hadtest és az Orosz Szabadság Légiója hadműveletet indított a belgorodi régió bizonyos területeinek felszabadítására a Putyin-rezsim alól, valamint az orosz erők visszaszorítására. Ezzel egyfajta biztonsági zónát akarnak létrehozni az ukrán polgári lakosság védelmére” – magyarázta a szóvivő.

Német hírszerzés: nem láthatók a felbomlás jelei Putyin rendszerében

Tizenöt hónappal az Ukrajna elleni orosz hadművelet megindultát követően sem láthatók felbomlás jelei Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerében – jelentette ki hétfőn Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
A német külföldi hírszerzés vezetője a berlini Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémián (BAKS) tartott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy – például a hadianyagszállításokkal kapcsolatos – szórványos bírálatokat leszámítva nincsenek a rendszer ingadozására, vagy összeomlására utaló jelek sem, bár ezt nem lehet teljesen kizárni.
„Oroszország továbbra is képes hosszú távon háborút folytatni” egyre újabb, frissen toborzott katonákkal – fejtegette Kahl. Mindez igaz a hadiiparra és lőszerellátásra is. Mint mondta, e tekintetben szó sincs gyengeségről, vagy a tevékenységek esetleges összeomlásáról.
Mindazonáltal vannak gyengeségek és meglepetések is, például, ami a hadsereg teljesítőképességét illeti. Azonban, ha a Nyugat felhagy Ukrajna szervezett támogatásával és védelme megszervezésével, Putyin stratégiája, miszerint időre és mennyiségre játszik, beválhat.
Kérdésre felelve, hogy a BND mikortól tudta, hogy Oroszország támadni készül, Kahl elmondta, hogy „mintegy 14 nappal a háború kezdete előtt olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket nem lehetett másképp értelmezni”.
Az ukrajnai orosz hadművelet 2022. február 24-én indult.
Kahl egyben visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az amerikai és brit hírszerzés sokkal korábban számolt a támadással, mint a német partnerszervezet. Kahl szerint Putyin a döntést a támadásról számos olyan tényező alapján hozta meg, „amely nem a rakéták és harckocsik számolgatásának” függvénye volt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt
2025. április 02., szerda

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét

Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.

Izrael elfoglalja és a saját biztonsági zónájához csatolja a Gázai övezet egy részét
2025. április 02., szerda

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van

Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Újabb orosz drónzápor zúdult Ukrajnára, halott is van
2025. április 02., szerda

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot

A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.

Tajvan: egyre nő a feszültség, a kínaiak éles lőszerekkel tartanak hadgyakorlatot