Az EU 150 millió euróval növeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt

Ursula von der Leyen: a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása •  Fotó: EC - Audiovisual Service/Etienne Ansotte

Ursula von der Leyen: a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása

Fotó: EC - Audiovisual Service/Etienne Ansotte

Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt, a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden.

MTI

2021. augusztus 24., 13:342021. augusztus 24., 13:34

Ursula von der Leyen a Twitteren közzétett üzenetében közölte,

a humanitárius segítség a tagállamok eddigi támogatásán felül járul hozzá az afganisztáni emberek megsegítéséhez.

Közölte azt is, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. Ez határozza meg, hogy mennyi pénz áramlik közvetlenül Afganisztánba vagy a szomszédos régiókba. A bejelentést megerősíti a világ hét vezető ipari hatalom – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, valamint az Európai Unió – csoportjának (G7) a nap folyamán tervezett online tanácskozásán – tette hozzá.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője üzenetében közölte, az EU és partnerei az Afganisztánban rekedtek biztonságáért végzett kiemelkedő munkája keretében újabb 260 uniós munkatárs és helyi segítőik hagyhatták el a konfliktus sújtotta országot.
Hozzátette:

folytatódik az emberek kimenekítését és biztonságát szavatoló munka.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket.

A kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 11., hétfő

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezzel cáfolva a Washington Post beszámolóját a két vezető múlt heti telefonbeszélgetéséről.

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin
2024. november 11., hétfő

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – tudta meg a Híradó.hu.

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja
2024. november 11., hétfő

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt.

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására
2024. november 11., hétfő

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált

Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt.

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált
2024. november 11., hétfő

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött

Izrael most először erősítette meg, hogy ő állt a szeptemberi művelet mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel.

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött
2024. november 11., hétfő

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában

Donald Trump megválasztott elnök közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az első telefonbeszélgetésük volt Trump választási győzelme óta – mondták az ügyet ismerő források a Washington Postnak.

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában
2024. november 10., vasárnap

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet

Vidéken rejtette el a napokban Budapesten meggyilkolt amerikai nő holttestét a megölésével gyanúsított ír férfi – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombati sajtótájékoztatóján. A bűncselekmény az intim együttlét során történt.

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet
2024. november 10., vasárnap

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok

Ukrajna minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Moszkva ellen: a támadás egy ember sérülését okozta és több tucatnyi repülőjárat átirányításához vezetett. Eközben az oroszok Odessza ellen intéztek légicsapást.

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok
2024. november 10., vasárnap

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban

A lakosság szerint a hatóságok későn és hibásan kezelték az árvízhelyzetet Spanyolországban, ezért körülbelül 130 ezren tüntettek Valenciában. A tömeg sárral, székekkel és tárgyakkal dobálta meg a rendőrséget, és megrohamozta a városházát is.

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban
2024. november 09., szombat

Egyesek már szavaztak a romániai parlamenti és elnökválasztáson

A Román Posta szombaton bejelentette, hogy kézhez kapta az első, levélben leadott szavazatokat az államelnöki és a parlamenti választásokra a külföldön élő román állampolgároktól.

Egyesek már szavaztak a romániai parlamenti és elnökválasztáson