Schiffer András ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója úgy vélte, hogy a film akkor lesz sikeres, ha sokan megnézik, és sokan ráismernek arra, hogy ilyen volt az általuk megélt közelmúlt. Az emlékezetpolitikának ma már a tizenöt évvel ezelőtti események is részei és az áldozatok előtti tisztelet megköveteli azt, hogy az atrocitások elszenvedői, a tettesek és a felelősök is meg legyenek nevezve – hangsúlyozta.

A 2006-os választások után egyebek mellett a rekordmagas költségvetési hiány, az államcsőd veszélye, a megszorító intézkedések bevezetése, valamint a szeptember 17-én nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd kulminálódott az MTV-székház ostromában – mondta Lánczi Tamás, aki úgy vélte, fontos, hogy mindenki megértse az események történelmi kontextusát.

Emlékeztetett arra, hogy a 20. század második felének nagy magyar filmalkotásai az 1950-es évekről és 1956-ról az 1960-as, 1970-es években születtek, hasonló időtávlat után, és maradandó alkotásokká váltak, függetlenül a történelmi fordulatoktól.

Schiffer András kiemelte: az őszödi beszéd kiszivárogtatása óta eltelt tizenöt év alatt nem derült fény arra, ki által került nyilvánosságra a hanganyag, és nem volt elszámoltatás a szeptember 17-ét követő rendőrterror miatt sem.

 – tette hozzá. Az őszödi beszéd évfordulójára készült magyar filmet Keith English brit alkotó rendezte. Lánczi Tamás és Schiffer András is úgy vélte, előnyt jelenthet az, hogy egy kívülálló készít filmet a magyar eseményekről, ezáltal jobban látszódhatnak bizonyos részletek.

és azoknak, akik a rendőri atrocitások során megsérültek, az életük megváltozott, volt, aki mély depresszióba esett. Sem a korábbi demokratikus magyar történelemből, sem azóta nem láttunk példát ilyen rendőrterrorra – fogalmazott Schiffer András.