Az amerikai légierő lebombázott három iráni nukleáris létesítményt, Trump óriási katonai sikerről beszél

Minden repülőgép biztonságban hazafelé tart. Gratulálunk nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy olyan hadsereg a világon, amelyik képes lett volna erre. Most jött el a béke ideje!” – írta Trump a Truth Social közösségi oldalon.

Trump ezt követően a Fehér Házban tett nyilatkozatában „látványos katonai sikernek” nevezte a három iráni nukleáris létesítményre mért amerikai katonai csapásokat.

– mondta Trump.

Mellette J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter is.

Trump figyelmeztette Iránt, hogy az Egyesült Államok további célpontokat is célba vehet, ha Teherán nem köt békét, és diplomáciai megoldást szorgalmazott, miután szombaton úgy döntött, hogy csapást mér az iráni nukleáris létesítmények hármasára.

– mondta Trump a nemzethez intézett szombat esti beszédében.

Így folytatta: „Ez így nem mehet tovább. Vagy béke lesz, vagy tragédia lesz Irán számára, sokkal nagyobb, mint aminek az elmúlt nyolc napban tanúi lehettünk. Ne feledjék, még sok célpont van hátra”.

Trump figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „precizitással, gyorsasággal és ügyességgel” fordulhatna rá ezekre a többi célpontra, amit szerinte „percek alatt” meg lehetne tenni.

„Szeretném megköszönni az izraeli hadseregnek a csodálatos munkát, amit végeztek, és ami a legfontosabb, szeretnék gratulálni a nagyszerű amerikai hazafiaknak, akik ma este repültek azokkal a csodálatos gépekkel, és az Egyesült Államok teljes hadseregének egy olyan művelethez, amilyet a világ sok-sok évtizede nem látott” – mondta az elnök a nemzethez intézett szombat esti beszédében.

„Nincs olyan hadsereg a világon, amely képes lett volna arra, amit ma este tettünk” – mondta.

„Szeretnék gratulálni a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökének, Dan »Razin« Caine tábornoknak és mindazoknak a briliáns katonai elméknek, akik részt vettek ebben a támadásban” – tette hozzá.

Trump a nemzethez intézett beszéde után a közösségi médiában éles figyelmeztetést intézett Iránhoz, és erőteljes megtorlást ígért, ha Irán erőszakkal válaszol.

– hangsúlyozta az elnök

Az Egyesült Államok az iráni nukleáris létesítményekre mért csapásai során a „bunkerromboló” néven ismert GBU-57A/B Massive Ordnance Penetrator (MOP) bombát használta – közölte két, a műveletet ismerő forrás a CNN szerint.

– áll az amerikai légierő tájékoztatójában.

Egy illetékes a CNN-nel közölte, hogy a fordói létesítményre hat B-2-es bombázó összesen 12 bunkerromboló bombát dobott le.
Emellett amerikai tengeralattjárók 30 TLAM manőverező robotrepülőgépet (tévesen cirkálórakétának is fordítják) lőtt ki Natanzra és Iszfahánra, illetve Natanzra egy B-2-es két bunkerromboló bombát is ledobott.

A szombati csapások előtt egyes amerikai tisztségviselők kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a MOP képes lesz-e teljesen megsemmisíteni Irán nukleáris létesítményeit, különösen ott, ahol a dúsító létesítmények mélyen el vannak temetve.

Úgy vélték, hogy a MOP az egyetlen olyan eszköz, amely képes elérni a mélyen eltemetett létesítményeket, bár kétségek merültek fel afelől, hogy egyetlen lőszer képes lenne elég mélyre hatolni ahhoz, hogy elérje azokat.

A bombák szállítására kizárólag az Egyesült Államok B-2 Spirit bombázói képesek.

– közölte két, a megbeszéléseket ismerő személy.

Ez azt jelzi, hogy Trump továbbra is diplomáciai megoldást kíván keresni a válságra.

Az Egyesült Államok és Irán közötti kommunikáció az elmúlt héten szünetelt, bár csütörtökön a Fehér Ház közölte, hogy továbbra is folyik levelezés a két fél között.

„A ma reggeli események felháborítóak, és örökké tartó következményei lesznek” – írta Abbász Araghcsi az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy Irán „minden lehetőséget fenntart szuverenitásának, érdekeinek és népének megvédésére”.

„Az Egyesült Államok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, súlyosan megsértette az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jogot és a (nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló) szerződést azzal, hogy megtámadta Irán békés célú nukleáris létesítményeit” – írta.

– derül ki az iráni Tasnim félhivatalos hírügynökség által megosztott közleményből.

„A világnak nem szabad elfelejtenie, hogy az Egyesült Államok volt az, amely egy diplomáciai folyamat közepette elárulta a diplomáciát” – áll a külügyminisztériumi közleményben. A nyilatkozat „népirtónak és törvénytelennek” minősítette Izraelt, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „veszélyes háborút indított Irán ellen”.

Úgy véli, hogy a támadások megsértették az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot, és hogy az amerikai kormány „teljes felelősséget visel e szörnyű bűncselekmény súlyos következményeiért és szörnyű visszahatásaiért”.

Sürgette az ENSZ-t és annak különböző szerveit, köztük a nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy „sürgősen foglalkozzanak ezzel a kirívó és bűncselekménynek minősülő törvénytelenséggel”. Felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tartson rendkívüli ülést a csapások elítélésére.

„Miután Amerika megtámadta a fordói nukleáris létesítményt, most rajtunk a sor” – figyelmeztetett Hoszein Sariatmadari, a keményvonalas Kajhan újság főszerkesztője, egy ismert konzervatív hang, aki korábban Ali Hamenei ajatollah legfőbb vezető „képviselőjeként” jellemezte magát.

A Kajhan egyik Telegram-üzenete idézte Sariatmadarit: „Habozás és késlekedés nélkül, első lépésként rakétacsapásokat kell mérnünk a Bahreinben állomásozó amerikai haditengerészeti flottára, és ezzel egyidejűleg le kell zárnunk a Hormuzi-szorost az amerikai, brit, német és francia hajók előtt”.

Az üzenet egy Korán-idézettel zárult, amely így szólt: „Öljétek meg őket, ahol csak utoléritek őket”.

A szervezet bírálja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is, amiért az „közömbös, sőt bűnrészes”.

Az AEOI felszólította a világközösséget, hogy „ítélje el a támadásokat és támogassa Irán jogos álláspontját”.

A szervezet megteszi a „szükséges” lépéseket, amelyek a támadásokat követően „jogi lépéseket” is magukban foglalnak – áll a közleményben.

Manan Raeiszi, egy iráni törvényhozó, aki a Fordói nukleáris létesítmény közelében fekvő szent várost, Komot képviseli, vasárnap kora reggel azt állította, hogy a támadás „meglehetősen felületes” volt, és nem okozott komoly károkat a létesítményben.

„Pontos információk alapján kijelenthetem, hogy az Egyesült Államok hazug elnökének állításaival ellentétben a fordói nukleáris létesítmény nem szenvedett komoly károkat. Az érintett területek nagy része a föld felett volt, és teljes mértékben helyreállítható” – mondta Raeiszi az állami Fars hírügynökség szerint.

„Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy minden olyan alkatrészt, amely veszélyt jelenthetett volna a közbiztonságra, már korábban elszállítottak, és szerencsére nem észleltek nukleáris sugárzást” – mondta.

Hozzátette, hogy Fordóban nem jelentettek haláleseteket.

Izrael vezetése viszont örömmel fogadta a hírt.

– mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kora reggel.

„Gratulálok Trump elnök úrnak, az Ön bátor döntése, hogy az Egyesült Államok félelmetes és igazságos erejével Irán nukleáris létesítményeit veszi célba, meg fogja változtatni a történelmet” – mondta Netanjahu egy videónyilatkozatban.

„Trump elnök és én gyakran mondjuk: »Béke az erőn keresztül«. Először jön az erő, aztán jön a béke. És ma este Trump elnök és az Egyesült Államok nagy erővel cselekedett” – tette hozzá Netanjahu.

– mondta egy, az ügyet jól ismerő forrás.

Egyelőre nem világos, hogy Izrael folytatja-e a légicsapásokat Iránban a nukleáris létesítményeket ért nagyszabású amerikai csapásokat követően.

Izraeli tisztségviselők szerint bombázóhadjáratuknak az iráni atomprogram felszámolása az elsődleges célja, de vezető izraeli tisztségviselők egyre gyakrabban mondják azt is, hogy az iráni rezsim hatalomból való eltávolítása a céljuk.

Izraeli tisztségviselők már régóta felkészültek potenciális a jelentős iráni megtorlásra, amennyiben az Egyesült Államok csapásokat mérne iráni nukleáris létesítményekre.

Izrael vasárnap reggel közölte, hogy az amerikai csapásokat követően Irán rakétákat lőtt ki Izraelre, a légvédelmi rendszer pedig működésbe lépett a fenyegetés elhárítása érdekében.

Tel-Avivban egy becsapódó rakéta több épületet is megrongált, a mentőegységeknek az országban legalább tíz helyen avatkoztak be az iráni támadás nyomán.

„Trumpnak viselnie kell a következményeket” – posztolta Hizam al-Aszad, a húszi politikai vezetés tagja az X-en.

A húszik által ellenőrzött jemeni fegyveres erők korábbi közleménye szerint a csoport kész célba venni az amerikai haditengerészet hadihajóit a Vörös-tengeren „abban az esetben, ha az amerikai ellenség agressziót indít Izrael támogatására”.

A húszi lázadók 2023 novemberében kezdtek el hajókat támadni a Vörös-tengeren, eleinte olyan hajókat véve célba, amelyek kapcsolatban állnak Izraellel, válaszul annak gázai háborújára. Később a térségben tartózkodó amerikai hadihajók is a húszik célpontjaivá váltak, miután azok beavatkoztak a vörös-tengeri hajózás védelme érdekében.

Az Egyesült Államok a jemeni húszi célpontok elleni légicsapások sorozatával torolta meg a támadásokat, amelyek idén tavasszal is folytatódtak.

„Súlyosan aggaszt az Egyesült Államok által Irán ellen ma alkalmazott erő. Ez egy veszélyes eszkaláció egy már amúgy is a háború peremére sodródott régióban – és közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra” – fogalmazott.

„Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy ez a konfliktus gyorsan kicsúszik az ellenőrzés alól – katasztrofális következményekkel a civilekre, a régióra és a világra nézve” – tette hozzá.

Az ENSZ-alapokmány és a nemzetközi jog által rájuk rótt kötelezettségek alapján az ENSZ minden tagállamát a de-eszkalációra szólította fel.

„Nincs katonai megoldás. Az egyetlen járható út a diplomácia” – írta.

Még az amerikai csapások előtt

„Készek vagyunk tárgyalni és együttműködni annak érdekében, hogy megteremtsük a bizalmat a békés atomprogram terén, de semmilyen körülmények között nem fogjuk nullára csökkenteni nukleáris tevékenységünket” – jelentette ki az iráni elnök Emmanuel Macron francia államfővel folytatott telefonbeszélgetésében az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint.

Peszeskján azt is leszögezte, hogy

Az iráni hadsereg egy szóvivője egy videoüzenetben azzal fenyegetett, hogy Irán az Izraelnek szánt katonai segélyszállítmányokra fog csapást mérni.

„Figyelmeztetünk, hogy az Irán elleni agresszióban való részvételnek, ezáltal az iráni fegyveres erők számára legitim célpontnak minősül minden katonai felszerelés érkezése hajón vagy repülőn bármelyik országból azzal a céllal, hogy segítsék a cionista rezsimet” – hangzott el a felvételen, amelyet az állami televízió sugárzott.

– közölte az iráni külügyminiszter szombaton az állami média szerint.

„Egyértelmű, hogy az izraeliek ellenzik a diplomáciát, és nem akarják, hogy a jelenlegi válságot békésen rendezzék” – mondta Abbász Araghcsi az IRNA állami hírügynökség szerint.

„Mi azonban természetesen készek vagyunk arra, hogy tárgyalásos megoldást érjünk el, hasonlóan a 2015-ben elért megoldáshoz” – mondta a külügyminiszter az IRNA szerint.

A 2015-ös megállapodás, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Terv megkövetelte Irántól, hogy korlátozza atomprogramját, olyan rendelkezésekért cserébe, mint a szankciók enyhítése.

„Az a megállapodás két évig tartó fáradhatatlan tárgyalások eredménye volt, és amikor aláírták, az egész világ üdvözölte” – mondta Araghchi a 2015-ös egyezményről.

Az izraeli hadsereg korábban szombaton megerősítette, hogy az éjjel támadást hajtott végre a közép-iráni Iszfahán városának nukleáris létesítménye ellen, amely az ország nukleáris programjának egyik központjaként működik. A légicsapások során sugárzó anyag nem került a környezetbe, halálos áldozatokról nem érkeztek jelentések.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az Iszfahánt célzó éjszakai légicsapások célpontjai az urándúsító centrifugák gyártására szolgáló létesítmények voltak.

Az iráni állami rádió egy biztonsági illetékesre hivatkozva közölte, hogy a csapások következtében nem szabadultak fel veszélyes anyagok.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősítette, hogy az eltalált centrifugagyártó műhelyben nem tároltak nukleáris anyagot, így a csapás során nem került sugárzó anyag a környezetbe. A támadásban négy épületben keletkeztek károk, köztük egy vegyilaboratóriumban, egy uránércfeldolgozó-üzemben, egy reaktorüzemanyag-gyárban, valamint egy építés alatt álló uránfém-előállító üzemben.

A Shargh napilap szerint a detonációk az iraki határhoz közeli Ahváz városában történtek, Huzesztán tartományban, amelyet az ország legfontosabb olajtermelő régiójaként tartanak számon. Robbanásokról érkeztek hírek Mahshahr kikötővárosából is, nem sokkal azután, hogy az izraeli hadsereg közölte: katonai célpontokat támadott Irán délnyugati térségében.

Korábban az izraeli hadsereg arról is beszámolt, hogy elfogott egy Iránból kilőtt rakétát; a jelentések szerint nem történt becsapódás, károkról nem érkezett hír.

Eközben Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah meghatározta, hogy kik vehetik át a helyét akkor, ha meghalna az Izraellel vívott fegyveres konfliktusban.

Minderről a The New York Times értesült három, névtelenséget kérő iráni tisztviselőtől, akik azt mondták az amerikai lapnak:
Ali Hámenei ajatollah három vallási vezetőt is kijelölte arra az esetre, ha meghalna.

A lap szerint Hámenei azt a szokatlan döntést is meghozta, hogy utasította az ügyben illetékes plénumot – az Iráni Szakértők Gyűlését, hogy az általa megadott három név közül válasszák ki utódját. Ezen kívül a katonai parancsnoki lánc alsóbb szintjén is válogatott olyan helyetteseket, akik akkor léphetnének előre, ha ismét meghalna Irán valamelyik vezető katonai tisztségviselője.