A kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló kötelékének díszelgő áthúzása a Kossuth tér fölött, miután az Országház előtt felvonták a nemzeti lobogót
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Augusztus 20-át, a magyar államalapítást ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében. Az ünnepi eseménysorozat keretében a reggeli órákban Budapesten, a Kossuth téren a közjogi méltóságok jelenlétében ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját, majd tisztavatást tartottak, amit a Duna feletti légi parádé követett.
2024. augusztus 20., 10:572024. augusztus 20., 10:57
2024. augusztus 20., 11:102024. augusztus 20., 11:10
A látogatók katonai repülőgép és helikopter kötelékek áthúzását és egyéni bemutatókat tekinthettek meg a Lánchíd és a Margit híd között.
Az államalapítás ünnepén a látványos tűzijáték, fényfestés és drónshow mellett számtalan gasztronómia és kulturális esemény, továbbá koncertek várják az érdeklődőket Budapesten.
A látogatók 18 óráig díjmentesen megtekinthetik a Szent Koronát az Országházban, és ugyaneddig tart nyitva a Szent Jobb Aranyvonat, illetve a Városok Sétánya kiállítás az Alkotmány utcában. A Hősök Útja programjain a Tóth Árpád sétányon 19 óráig hét történeti színben hagyományőrző csoportok és színészek 10-15 perces jeleneteket adnak elő.
Szintén az állami események közt átadják a Magyar Szent István Rend kitüntetéseit, 17 órakor kezdődik a Szent István-bazilikánál az ünnepi szentmise és a Szent Jobb-körmenet, este kilenckor pedig a Petőfi hídtól a Margitsziget alsó harmadáig mintegy öt kilométeres hosszúságban tűzi- és fényjátékot láthatnak a nézők, drónshow-val.
A Mesterségek Ünnepén 12 órától népművészeti bemutatók, koncertek és különleges divatbemutatók lesznek, a napot 18 órakor Tímár Sára és Zenekara 20 órakor pedig a Fitos Dezső Társulat zárja.
A családokat cirkuszi játszóházzal, időkapszulával és kézműves foglalkozásokkal várja a Varázsliget, ahol Süsü, a sárkány kalandjait és a Lúdas Matyit is vetítik. A Vajdahunyad vára vásári forgataggá alakul, a Simorág Tánccirkusz és a Tűzmadarak előadásainak köszönhetően a látogatók betekintést nyerhetnek a korabeli mesterségek világába, a Virág Benedek Házban pedig mesemondók, ölbéli játékok és hintáztatók szórakoztatnak.
A gasztroprogramok közt a Magyar Ízek Utcájában a napot a Kolompos Együttes indítja, majd gasztronómiai beszélgetések és jazz koncertek követik egészen a Mystery Gang 19 órai koncertjéig.
Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe.
A Híradó.hu összeállítása felidézi: Szent István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.
A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.
XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor – a pápa hozzájárulásával – elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá.
Az 1848–49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.
Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.
A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította hivatalos állami ünneppé.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.
Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István-rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásai után bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára, hogy Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura.
Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jichák Hercog izraeli államelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén kijelentette, hogy a jelenlegi tűzszüneti és túszcsere-tárgyalások talán az utolsó esély az elraboltak szabadon engedésére.
Ukrajna katonai behatolásának célja Kurszkban egy „ütközőzóna” létrehozása a moszkvai erők határokon átnyúló támadásainak megakadályozására – erősítette meg vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A Hamász palesztin terrorszervezet vasárnap azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „akadályozza” a gázai tűzszünetről szóló megállapodást a dohai tárgyalások legutóbbi fordulója után.
Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.
Mark Rutte volt holland miniszterelnök, a NATO megválasztott új vezetője máris keresi a román főtitkár-helyettes, Mircea Geoană utódját, miután az várhatóan lemond, hogy elinduljon a romániai elnökválasztáson.
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
Az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben „romlik” a nukleáris biztonsági helyzet, miután jelentések szerint egy drón csapódott be az útra a létesítmény közelében – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!