Aradi vértanúk gyászünnepe: felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt

MTI 2019. október 06., 12:03 utolsó módosítás: 2019. október 06., 14:12

Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott, ahol Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester mondott beszédet. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át,

amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

A Batthyány Mauzóleumnál tartott vasárnapi megemlékezésen Áder János köztársasági elnök elmondta: 

Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége.

Az államfő emlékeztetett, a tragikus sorsú első magyar miniszterelnököt igaztalan vádak alapján, csupán bosszúból ítélték halálra, majd kétszer temették el: először titokban, méltatlanul, rejtekben; másodszor, huszonegy esztendő után, méltóságteljes tömeg kíséretében.

Kiemelte,

Batthyány Lajos nemcsak meghalt Magyarországért, hanem élt, dolgozott, küzdött is érte.

Politikusi erényei – éleslátása, szilárd hajthatatlansága és vasidegzete – azonban talán sosem vált volna közismertté, ha nem veszi nőül a hazafias szellemben nevelt ifjú Zichy Antóniát, aki szemére vetette, hogy nem tud rendesen magyarul – fejtette ki a köztársasági elnök.

Elmondta, az anyanyelv tanulásával az ifjú grófban a hazafiság is életre kelt, Széchenyi István haladó gondolkodásának hatására pedig birtokai fejlesztésébe fogott, majd forgolódni kezdett a közéletben. Hamarosan a reformokat, az önrendelkezést követelő politikai közösség meghatározó alakja lett; aktív részese mindannak, ami 1848 forradalmi eseményeihez és az utána következő szabadságharchoz vezetett – tette hozzá.

Az államfő aláhúzta, 1848-ban a forradalmat és szabadságharcot valami nagyon erős, nagyon tartós, az ország egész további történelmére kiható korszak kötötte össze: a polgári átalakulás ideje.

A forradalom és szabadságharc közötti néhány hónapban új törvényekkel új haza született a reformkor vívmányai alapján

– jelentette ki.

A Batthyány-kormány alig néhány hónap alatt az önrendelkezés alapjait rakta le a Béccsel folytatott huzavona közepette – fogalmazott Áder János, megjegyezve, amit szerencsésebb történelmű nemzetek évtizedek, évszázadok alatt értek el, abban Magyarország rövid időn belül alkotott maradandót.

Áder János: Batthyány Lajos nem csak meghalt, élt, dolgozott és küzdött is Magyarországért Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az államfő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utókor szemében a jó kormányzás ritkán válik hősi erénnyé, helyette azokat emeli magasra, akiknek erényei és érdemei messzire látszanak. Batthyány Lajos nem volt sem sugárzó egyéniség, sem nagyhatású szónok, híján volt azon tulajdonságoknak, amelyekkel könnyű megnyerni a tömegek bizalmát; tettrekészsége, szívós munkabírása és határozottsága mégis hatékony, elismert vezetővé tette, államférfivá érlelte – mondta.

Szólt arról is, ha Batthyány megfogadja Deák Ferenc intelmét, hogy nem számíthat kegyelemre, és megszökik, az emigrációban új politikai közösséget szervezhetett volna, és később talán együtt érik el a kiegyezést. De ő másként gondolkodott:

hitt a törvényben, hitt a jogban és a végsőkig bízott abban, hogy tisztességes eljárásban nem ítélhetik halálra

– mondta az államfő, majd hozzátette, egy ártatlannak a börtön kevésbé szégyenletes, mint a menekülés.

Batthyány Lajos a 170 esztendővel ezelőtti október 6-án örökre osztozott az aradi tizenhármakkal. Míg mások az egyéniségükkel írták be nevüket a történelembe, ő a sorsában vált eggyé a közjóval – mondta az államfő.

A beszédeket követően koszorúzással és néma főhajtással tisztelegtek a vértanúhalált halt egykori miniszterelnök és mártírtársai, valamint a forradalom és szabadságharc hősi halált halt áldozatai előtt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat