Szünet. Izrael a Hamász terrorszervezet makacssága miatt leállította a Gázába irányuló segélyszállítmányokat
Fotó: Facebook/UNRWA
Több arab állam és az ENSZ is elítélte Izraelt, amiért megakadályozza a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe.
2025. március 03., 09:592025. március 03., 09:59
Egyiptom és Katar szerint a vasárnapi izraeli lépés megsértette a tűzszüneti megállapodást, Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius vezetője pedig „riasztónak” nevezte azt.
Azzal is vádolta a palesztin csoportot, hogy elutasította a gázai tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó amerikai javaslatot, miután az szombaton lejárt. Izrael közölte, hogy jóváhagyta a javaslatot.
A Hamász szóvivője szerint Izrael blokádja „olcsó zsarolás” és „puccs” a tűzszüneti megállapodás ellen.
A katari külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatában azt közölte, hogy „határozottan elítéli” az izraeli döntést, és azt „a tűzszüneti megállapodás” és a „nemzetközi humanitárius jog” egyértelmű megsértésének minősítette.
Egyiptomban a külügyminisztérium azzal vádolta Izraelt, hogy az éhínséget „fegyverként használja a palesztin nép ellen” – jelentette az AFP hírügynökség.
Katar és Egyiptom is segített a gázai tűzszüneti megállapodás közvetítésében.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az izraeli segélyblokádot.
Izrael leállította a Gázai övezetbe küldött humanitárius segélyeket a Ramadán, a muzulmán böjti hónap kezdetén, vasárnap, miután a Hamász megtagadta további túszok szabadon bocsátását.
Netanjahu szerint Izrael azért döntött a tiltás mellett, „mert a Hamász ellopja a szállítmányokat, és megakadályozza, hogy a gázai emberek hozzájussanak.
„Ezeket a szállítmányokat arra használja, hogy finanszírozza a terrorgépezetét, amely közvetlenül Izrael és a mi civiljeink ellen irányul, és ezt nem fogadhatjuk el”.
A Hamász korábban tagadta, hogy humanitárius segélyeket lopna Gázában.
A tűzszünet első szakasza január 19-én lépett életbe, és szombat éjfélkor járt le.
A tárgyalásoknak a második fázisról, amelynek célja a tartós tűzszünet, a még élő túszok szabadon bocsátása és az izraeli erők kivonása a Gázai övezetből, már hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdődniük.
A feltételezések szerint 24 túsz van életben, további 39 pedig feltehetően meghalt.
A Hamász korábban azt mondta, hogy nem fog beleegyezni az első fázis meghosszabbításába anélkül, hogy a közvetítők ne garantálnák, hogy a második fázisra végül sor kerül.
A megállapodás első szakaszának szombati lejártával Netanjahu hivatala közölte, hogy Izrael beleegyezett Witkoff javaslatába, miszerint a tűzszünet a muzulmánok szent hónapja, a ramadán és a zsidó pészah ideje alatt még körülbelül hat hétig tartana.
Ha ennek az időszaknak a végén a tárgyalások zsákutcába jutnának, Izrael fenntartaná magának a jogot, hogy ismét háborúba kezdjen.
Izrael szerint Witkoff azt követően javasolta az ideiglenes hosszabbítást, hogy meggyőződött arról, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy megpróbálják áthidalni az Izrael és a Hamász között a háború befejezésének feltételeiről fennálló nézeteltéréseket.
A segélyszervezetek megerősítették, hogy vasárnap reggel egyetlen segélyszállító teherautót sem engedtek be Gázába.
„A humanitárius segélynek továbbra is be kell jutnia Gázába. Ez nagyon fontos. És felszólítjuk az összes felet, hogy biztosítsanak megoldást” – mondta Antoine Renard, a Világélelmezési Program (WFP) munkatársa a BBC-nek.
A segélyszervezeteknek sikerült elraktározniuk az ellátmányt, ami azt jelenti, hogy a civil lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély.
Ugyancsak vasárnap a mentősök közölték, hogy négy ember meghalt a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy olyan embereket támadott meg, akik robbanószerkezetet helyeztek el a terület északi részén.
Mint ismeretes, a Hamász 2023. október 7-én példátlan támadást hajtott végre Izrael ellen, mintegy 1200 embert megölve és további 251 embert túszul ejtve.
Izrael válaszul légi és szárazföldi hadjáratot indított a Gázai övezetben, amelynek során a terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint legalább 48 365 ember vesztette életét.
Szombaton hivatalosan is megkezdődtek a romániai Moldvát a Moldovai Köztársasággal összekötő híd építési munkálatai. A Pruton átívelő híd része lesz az A8-as autópályának, amely Marosvásárhelytől a moldovai Ungheni-ig halad.
Több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász kikötőjében.
Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetése előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban.
Mintegy harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott meg a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
Két napon belül másodszor nyitottak tüzet egymásra az India és Pakisztán közötti demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő katonák. A konfliktus háborúval fenyeget a két ország között.
A húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja a Santa Maria Maggiore-bazilikában érjen véget.
Szombat délelőtt helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát, a gyászszertartás délelőtt helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren.
Ukrajna javára folytatott kémtevékenység gyanúja miatt őrizetbe vett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy 23 éves román állampolgárt.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg péntekre virradóan, a kelet-ukrajnai Pavlohradban három ember – köztük egy gyerek – meghalt, és sok a sebesült.
Legalább 50 palesztin halt meg a Gázai övezetben csütörtökön végrehajtott izraeli csapásokban – közölték egészségügyi tisztségviselők és elsősegélynyújtók.
szóljon hozzá!