Amerikától lőszert és bombákat, a svédektől harckocsikat kapnak az ukránok, Biden további támogatást ígért Zelenszkijnek

•  Fotó: Twitter/Joe Biden

Fotó: Twitter/Joe Biden

Az Egyesült Államok 128 millió dolláros új biztonsági támogatást nyújt Ukrajnának, valamint 197 millió dollárt fegyverekre és felszerelésekre a korábban engedélyezett visszavonások keretében - jelentette be Antony Blinken külügyminiszter.

Hírösszefoglaló

2023. szeptember 22., 08:112023. szeptember 22., 08:11

A csomag további légvédelmi lőszereket tartalmaz, „hogy segítsen megerősíteni Ukrajna légvédelmét az Oroszországból érkező légi támadásokkal szemben most és a következő télen, amikor Oroszország valószínűleg felújítja az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadásait” – mondta Antony Blinken csütörtökön.

„A szállítmány tüzérségi lőszert és páncéltörő eszközöket, valamint kazettás lőszereket is tartalmaz, amelyek tovább erősítik Ukrajna képességét az orosz erők elleni ellentámadás folytatására” – tette hozzá.

Ez a második alkalom, hogy az Egyesült Államok a vitatott kazettás bombákat biztosítja Ukrajnának

– közölte a védelmi minisztérium. Július végén, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok először biztosított kazettás lőszert, a Fehér Ház azt mondta, hogy az ukrán erők „hatékonyan” és „megfelelően” használják a fegyvereket az orosz védelmi állások ellen.

Ugyanakkor Ukrajna kérését elutasítva Washington nem fog hadsereg taktikai rakétarendszereket (ATACMS) biztosítani Ukrajnának – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. Azt mondta, hogy bár ebben a csomagban nem szerepelnek ilyen rakéták, Biden nem veszi le végleg a napirendről a szállításukat.

A bejelentésre azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban találkozott Joe Biden elnökkel.

Joe Biden az Egyesült Államok további támogatásáról biztosította ukrán kollégáját, és kijelentette, hogy az amerikai kongresszus számára „nincs más alternatíva”, mint hogy megszavazza Ukrajna támogatását.

„Számítok az amerikai kongresszus józanságára. Nincs más alternatíva” – válaszolta Biden elnök egy újságírói kérdésre, miszerint a kongresszusban egyes republikánusok ellenzik az Ukrajnának szánt új segélycsomagot.

Az amerikai elnök elmondta, hogy

az első Abrams harckocsik „jövő héten” érkeznek Ukrajnába, hogy növeljék az orosz csapatok elleni ellentámadásban részt vevő ukrán fegyveres erők erejét.

A Bidennel való találkozója előtt Zelenszkij ellátogatott az amerikai Capitoliumba, hogy törvényhozókkal beszéljen. Azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok megszünteti a háborús erőfeszítések támogatását, annak dominóhatása lesz, és végül az európai országok is ugyanezt fogják tenni. „Önök pénzt adnak, mi életeket adunk” – mondta a szenátoroknak tolmácsolt üzenetében. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke a Zelenszkijjel folytatott, eredményesnek nevezett találkozó ellenére sem kötelezte el magát amellett, hogy az év végéig a kamara napirendjére tűzi az Ukrajnának nyújtandó segélyt, és

ragaszkodott ahhoz, hogy a belföldi kiadások élvezzenek prioritást.

Az Oroszország elleni katonai védelmi támogatás újabb körével kapcsolatos republikánus szkepticizmus közepette a kijevi vezetőnek nem sikerült meggyőznie a Biden-kormányzatot arról, hogy a most bejelentett 325 millió dolláros katonai támogatási csomagban szerepeljen a hőn áhított ATACMS hosszabb hatótávolságú rakétarendszer is.

Közben a svéd fegyveres erők sajtószolgálata közülte: Ukrajna tíz, svéd gyártású Stridsvagn 122 harckocsit kapott, amelyeket Svédországban kiképzett ukrán legénység kezel.

„Mindent megadtunk nekik: kiváló felszerelést és jó tudást” – mondta Mats Ludwig, a svéd szárazföldi erők főhadiszállásának hadműveleti parancsnoka.

A közlés szerint a harckocsik már Ukrajnában vannak, és a svéd katonák lehetőség szerint figyelemmel kísérik ukrán kollégáik tevékenységét a közösségi oldalak segítségével

– írta a svéd hadsereg sajtószolgálata.

A Stridsvagn 122 harmadik generációs harckocsi, a német Leopard 2A5 licence alapján készült, de kialakítását többféleképpen is módosították. A Stridsvagn 122-est 1996-ban állították hadrendbe, tavaly már 120 ilyen harckocsija volt Svédországnak, és Stockholm úgy döntött, hogy ennek tizedét átadja az ukrán hadseregnek.

Dánia korábban bejelentette, hogy más országokkal együtt további 45 harckocsit vásárol Ukrajna számára, köztük 15 modernizált T-72-est. Emellett Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szeptember 19-én bejelentette, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok M1 Abrams harckocsikat szállít Ukrajnának.

Eközben csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium azt közölte:

ukrán hadiipari létesítményekre, rádiótechnikai felderítő központokra és szabotőr-kiképzőközpontokra mértek csoportos csapást az éjszaka folyamán az orosz erők nagyhatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és harci drónokkal.

A tárca szerint a támadás céljai teljesültek, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A közlemény további részleteket nem közölt. A Rosszija 1 televízióban az hangzott el, hogy legkevesebb nyolc ukrán régióban ért csapás objektumokat.

Ukrajna szerint ugyanakkor az oroszok hónapok óta először az ország energetikai infrastruktúráját támadták.

A moszkvai tájékoztatás szerint a front különböző szakaszain 11 ukrán támadást vertek vissza, közülük ötöt Donyeck környékén. A minisztérium az elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy hatszáz főben adta meg, hozzátéve, hogy felük a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett még hét páncélozott harcjárművet, öt Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, négy HIMARS-rakétát és – rekordszámú – 75 drónt.

Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az ukrán hadsereg erői az ellentámadás közben „átfolytak a szitán” anélkül, hogy bármilyen eredményt elértek volna. Rámutatott, hogy az ukrán fél már három és fél hónapja ostromolja Kliscsijivkát, Andrijivkát és Rabotinét.

„Feladatainkat hatékonyan teljesítjük. Elértük, hogy összegyűljenek, felmorzsolódjanak és megsemmisüljenek” – írta.

Az állította, hogy Kliscsijivkában az orosz erők „egy bizonyos területre beengedik” az ukrán erőket, amelyek aztán nem tudják elérni a település végét.

Alaudinov szerint

az ukrán csapatok minden nap nagyon sok embert veszítenek.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok. Donyeckben kazettás lövedék ölt meg egy civilt, Makijivkában pedig egy találat egy másikat megsebesített.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Franciaország is engedélyezi a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszországban

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Franciaország is engedélyezi a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszországban
2024. november 23., szombat

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget

Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget
2024. november 23., szombat

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között

Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között
2024. november 23., szombat

Romániai elnökválasztás: meghaladta a 200 ezret a külföldön szavazók száma (FRISSÍTVE)

Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Romániai elnökválasztás: meghaladta a 200 ezret a külföldön szavazók száma (FRISSÍTVE)
2024. november 23., szombat

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak

A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak
2024. november 22., péntek

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt
2024. november 22., péntek

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen

Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen
2024. november 22., péntek

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása

Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása
2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen