Semjén Zsolt szerint a honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken Budapesten.
2023. november 17., 16:472023. november 17., 16:47
2023. november 17., 18:272023. november 17., 18:27
A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár, tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Megjegyezte, úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának. Beszámolt a Welcome Office – Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt.
A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról – közölte a kereszténydemokrata politikus. Semjén Zsolt elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be, ezt minden résztvevő aláírta. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg. Semjén felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt „cizellálják”. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika – rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.
Kitért arra, hogy 2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot. Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem.
Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Ismertetése szerint az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence-szerte, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik. A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program. Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetés kiegészítést, hogy a magyar életet – „háború ide vagy oda” –, meg tudják őrizni Kárpátalján.
A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb. Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. „Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is” – jegyezte meg. Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni. Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. „Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet” – húzta alá az államtitkár.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit. A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel. A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.
Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét – írták. A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre. A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett. Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra. Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.
A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre. A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában – olvasható a dokumentumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a Rafael Advanced Defence Systems-t választotta ki a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szállítására – számolt be a Jiszráel Hajom című lap hétfőn.
Az EU és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a köztük érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseinek felülvizsgálatáról.
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!