Az amerikai kivonulás bejelentése óta a tálibok egyre intenzívebben támadnak
Fotó: Wikipédia/Kylee Gardner
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.
2021. augusztus 14., 09:152021. augusztus 14., 09:15
2021. augusztus 14., 09:192021. augusztus 14., 09:19
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők „lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket
„A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította. „Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.
Április 14-én Joe Biden amerikai elnök közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének.
Pénteken több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.
„Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője. „Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby.
– tette hozzá a szóvivő.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták.
Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros „jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: „Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat”.
„Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.
A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. „Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek...
– mondta Kirby. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!