Fotó: Rompres
A kínai „szocialistapiacgazdaság”, az állami beavatkozássalirányított kapitalista fejlődés paradoxonánakgyakorlati illusztrálására nem is kellett sokatvárni, a vörös sárkány ugyanis mégaznap egyetlen farkcsapással megrengette a világgazdaságát. Magyarán: a világ vezetőtőzsdéin árfolyamesés-hullám söpörtvégig, amelyet a sanghaji tőzsde indexének zuhanásaváltott ki. Gazdasági elemzők szerint a SanghaiComposite Index (SSEC) 8,8 százalékos esését– ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa– az váltotta ki, hogy a befektetők nyugtalankodni kezdteka makrogazdasági környezet esetleges szigorításamiatt, amelyről egyes híresztelések szerint a kínainépi kongresszus hamarosan megtartandó ülésénvárható döntés. Bizonyos értesülésekszerint ugyanis a kormány közvetlen beavatkozássalkívánja lassítani a túlpörgötttőzsdei aktivitást és viszszaszorítani aspekulatív ügyleteket.
Fából vaskarika
„Kínában akkor leszdemokrácia, ha kifejlődött az érett szocialistarendszer. Az országnak egyelőre arra kell összpontosítania,hogy fenntartsa a termelőerők gyors növekedését,és végül biztosítani tudja a szocializmusalapelvein nyugvó méltányosságot ésszociális igazságosságot” – fogalmazott akínai kormányfő idézett cikkében.
A pekingi vezetés tehát ajelek szerint a végletekig ki kíván tartani aszocializmus sztálinizmustól és maoizmustólmegtisztított marxi ideológiája mellett,amelynek értelmében a társadalmiegyenlőtlenségeket a kizsákmányolásmegszüntetésével küszöbölnékki, a termelőeszközöket közös – azaz állami– tulajdonban tartják, a termelési folyamatokat pediga kormány irányítja. A kínai kommunistavezetők ugyanakkor – minden bizonnyal okulva a kommunizmus európaicsődjéből – amolyan fából vaskarika alaponnémi „kilengést” is engedélyeznek akapitalizmus irányába, azaz nem iktatják kiteljes egészében a piacot, hiszen engedélyezik atőzsde működését is. Az állam ugyanakkorfolyamatosan beavatkozik a piaci folyamatok alakulásába,és a magántulajdon is csak amolyan megtűrt jelenségnekszámít. Eközben viszont a nyugati multicégekszinte számolatlanul fektethetik be a dollármilliárdokataz ázsiai országban, amelynek gazdaságinövekedése immár az évi 10 százalékotis eléri.
A kínai csoda titka
A kínai gazdasági csodaalapjait a hetvenes években Teng Hsziao-ping, az országakkori legfőbb vezetője rakta le, amikor az egyre aggasztóbbhelyzetet kezdetben az agrárszektor reformjával –bizonyos, állami tulajdonú földterületeketmagánszemélyek használatába adtak, akikmaguk értékesíthették terményeiket–, majd a szocialista típusú tervgazdaságfolyamatos feladásával, az ipar és aszolgáltatói szektor piacgazdasági jellegűátalakításával kimozdította azországot a holtpontról. A reformok a kilencvenes évekvégére teljesedtek ki, a Peking által szabottsajátos feltételeknek köszönhetően.Készséggel beengedik ugyanis az országba azolcsó munkaerő miatt a határokon „tolongó”nyugati cégeket, amelyeknek azonban nemcsak összeszerelőüzemeket, hanem fejlesztőközpontokat is létesíteniükkell, ahol aztán a szintén kedvező bérezésifeltételek mellett alkalmazott kínai mérnökökegyszerűen ellesik a nyugati technológiákat, majdnéhány év múlva előállnak sajátfejlesztéseikkel. Ennek nyomán a kínai gazdaságévente 10 százalékkal növekszik. Ezen belülaz ipari termelés 17 százalékkal, a magánszektorpedig 20 százalékkal nő minden évben. Kínagazdaságát csak az Egyesült Államok előzimeg nagyságát tekintve, azonban ha a fejlődésüteme nem csökken, az ázsiai ország 15 évmúlva a világ vezető gazdasági hatalmáváválhat. Az alapvető mezőgazdasági és iparijavak fogyasztása területén Kína mármeg is előzte az Egyesült Államokat. Az ázsiaiország a világ legnagyobb hús-, szén- ésgabonafogyasztója. A kínai polgárok tavaly többhűtőgépet, televíziót és mobiltelefonvásároltak, mint az amerikaiak, az eladott számítógépekmennyisége pedig 28 hónap alatt a duplájáranőtt.
A magáncégek KínaGDP-jének 60 százalékát állítjákelő évente. A további fejlődésnek azonbankerékkötője, hogy a kommunista vezetés mégmindig nem akarja elfogadni a magántulajdon létét,ezért a legtöbb anyagi támogatást az államivállalatoknak juttatja, és a törvényiszabályozással is nekik kedvez. Az adósságokbehajtásánál, vagy teljesítettszerződések kifizetésekor az állam akára törvények és szabályok, valamintbürokratikus rendeletek megszegésétől sem riadvissza a magánvállalatok rovására.
Tőzsdei hullámvasút
A „kommunista piacgazdaság”másik hátulütője a gyenge pénzügyiinfrastruktúra, valamint a kormány ellenségespénzügypolitikája, ami szinte ellehetetlenítia kockázati tőke beáramlását és atőzsdei bevezetéseket. Többek között ennektudható be, hogy a – külsejében az utóbbimásfél évtized fejlődésénekköszönhetően Tokióra vagy Manhattanre hasonlító– Sanghajban ugyan működik a tőzsde, de a bizonytalankörnyezet, a hatóságok kommunista beidegződéseimiatt a befektetők nem élvezhetik a nyugati értéktőzsdékenmegszokott viszonylagos biztonságot és szabadságot,ezért a kommunista vezetés minden rezdüléséreérzékenyebben reagálnak. Ám Kínagazdasági súlyát jelzi, hogy a keddi sanghajiárfolyamzuhanás immár az egész világonérezteti hatását. Ennél már csakez illusztrálja jobban a kínai óriáserejét, hogy a sanghaji tőzsdeindex a tegnapi záráskormár négyszázalékos növekedéstmutatott a keddi záráshoz képest – miközbena világ többi tőzsdéje még mindig aligtért magához a keddi sokkból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.