Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Franciaország elsőként a világon alkotmányba foglalta hétfőn a terhességmegszakításhoz való jog védelmét.
2024. március 05., 10:272024. március 05., 10:27
„Erkölcsi adóssággal tartozunk mindazoknak a nőknek, akik testükben szenvedtek az illegális abortuszok miatt” – mondta Gabriel Attal miniszterelnök a parlament két házának együttes ülésének, a kongresszusnak a vitáját megnyitva. A versailles-i kastélyban 16 év után ültek össze újból együtt a képviselők és a szenátorok alkotmánymódosításra, és nagy többséggel, 780 igennel 72 nem ellenében fogadták el a kormány törvényjavaslatát, amelynek szövegét már külön-külön is jóváhagyta a nemzetgyűlés és a szenátus.
„Ünnepeljük együtt egy új, szavatolt szabadság beiktatását az alkotmányba!” – írta az elnök a közösségi oldalakon közzétett üzenetében. Négy nappal március 8., a nők jogainak nemzetközi napja előtt a reform a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe: „A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága”.
Emmanuel Macron elnök 2023. március 8-án kötelezettséget vállalt arra, hogy a terhességmegszakítás jogát beiktatja az alkotmányba, miután az amerikai alkotmánybíróság döntése, amely megengedte az amerikai tagállamoknak az abortusz betiltását, aggodalmat váltott ki Franciaországban.
Az MTI által idézett felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot. A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
szóljon hozzá!