A Vatikán adhat otthont az oroszok és az ukránok közötti fegyverszüneti tárgyalásoknak, az amerikaiak is ott lehetnek

„Az alapvető kihívás, amellyel Ukrajnában szembesülünk az, hogy Oroszország azt akarja megszerezni, amivel még nem rendelkezik, és amire nincs jogalapja, míg Ukrajna azt akarja, amit katonai erővel nem képes visszaszerezni” – foglalta össze a konfliktus lényegét a külügyminiszter. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban vitatta azt a demokrata álláspontot, miszerint a Trump-kormányzat engedményeket tett Oroszországnak a béke elérése érdekében hozott intézkedéseivel.

Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szemben korábban elrendelt amerikai szankciók mindegyike érvényben van, és a korábban a Kongresszus által jóváhagyott katonai támogatást is eljuttatja az Egyesült Államok az ukrán haderő számára.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrajnai fegyveres támogatás realitása az, hogy a „szélesebb Nyugat” sem rendelkezik olyan gyártókapacitással, mint amilyen tempóban az eszközöket az ukrajnai háború során felhasználják.

A szenátusi meghallgatáson Marco Rubio a Szíriával szemben korábban elrendelt amerikai szankciók feloldása mellett azzal érvelt, hogy így tudják lehetővé tenni a térség többi állama számára, hogy a büntetőintézkedések megsértése nélkül segítsenek az újjáépítésre szoruló országnak. Egyben kifejtette, hogy a damaszkuszi amerikai nagykövetség újbóli megnyitása során az átmeneti kormányban részt nem vállaló különböző fegyveres csoportok jelentette veszélyt is figyelembe kell venni. Úgy fogalmazott, hogy az átmeneti kormány „potenciálisan” akár heteken belül is összeomolhat, és utalt arra, hogy az Egyesült Államok egy ilyen helyzetet akar elkerülni.

Az amerikai külügyminiszter megállapítása szerint történelmi tapasztalat, hogy Szíria a teljes közel-keleti térség stabilitását tekintve meghatározó.

Zelenszkij nyilatkozata azután hangzott el, hogy telefonbeszélgetést folytatott Alexander Stubb finn elnökkel, amelynek során az ukrán államfő beszámolt kollégájának a Trumppal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről, valamint az utóbbi Putyinnal folytatott megbeszéléseiről. „Nyilvánvaló, hogy Oroszország megpróbál időt nyerni a háború és a megszállás folytatásához” – mondta Zelenszkij az X-en.

„Partnereinkkel együtt azon dolgozunk, hogy nyomást gyakoroljunk az oroszokra, hogy változtassanak viselkedésükön” – tette hozzá. Zelenszkij köszönetet mondott azoknak a partnereknek, akik továbbra is szankciókkal sújtják Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak a tárgyalóasztalnál kell véget vetni.

„Világos és reális javaslatoknak kell az asztalon lenniük. Ukrajna készen áll bármilyen hatékony tárgyalási formátumra.

– mondta Zelenszkij.

Az Axios kedden jelentette, hogy Zelenszkijnek emlékeztetnie kellett Trumpot, hogy a tárgyalások Oroszországgal már folyamatban vannak, miután Trump bejelentette az EU vezetőinek a Kreml tárgyalási készségét, a telefonbeszélgetésen jelen lévő forrásokra hivatkozva. Az eszmecserére állítólag egy telefonbeszélgetés során került sor, amelyen Trump, Zelenszkij, valamint Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország és az Európai Unió vezetői vettek részt.

Ez Trump korábbi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetését követte, amely során az orosz vezető homályos biztosítékokat adott a béke iránti erőfeszítéseiről, de ismét elutasította az ukrajnai tűzszünetet. Trump közölte a vezetőkkel, hogy Putyin beleegyezett abba, hogy azonnal közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a tűzszünetről, ami a hívás során néhány másodpercnyi „zavart csendet” eredményezett – mondta az Axios forrása.

ami 2022 óta az első közvetlen megbeszélést jelentette Kijev és Moszkva között. Trump nem reagált közvetlenül – közölték a források. Az ukrán elnök és más vezetők arra is felhívták Trump figyelmét, hogy az ő ötlete volt, hogy a béketárgyalásokat azonnali, 30 napos tűzszünettel kezdjék – írja az Axios.

A telefonbeszélgetés résztvevői állítólag „meglepettnek” tűntek, hogy Trump „viszonylag elégedett” volt azzal, amit Putyintól hallott. Bár a Kreml álláspontja nem változott, Trump ezt a tárgyalási folyamat új fejleményének állította be.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában egy egyházi eseményen arról beszélt:

A tárcavezető szerint Oroszország határozott álláspontot képvisel „a Nyugat által előidézett ukrajnai válság igazságos rendezése” kapcsán, amit Vlagyimir Putyin hétfőn Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során „ismét egyértelműen megerősített”. Leszögezte, hogy Oroszország nem fogja cserben hagyni az ukrajnai ortodox keresztényeket, és harcolni fog a kijevi hatóságok által jogi felszámolás szélére sodort kánoni ortodox egyház törvényes jogainak helyreállításáért.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a Rosszija 24 hírcsatornán elmondta, hogy

„Még ki kell dolgozni, finomítani kell a részleteket. (...) A memorandum kidolgozásához nagyon-nagyon részletesen kell hozzáállni. Kemény ellenállás várható (számos európai vezető részéről), ezért a jövőbeli memorandum minden pontjának nagy tartóssági tartalékokkal kell rendelkeznie (…) hogy még azoknak az őrült politikusoknak is lehetetlen legyen megdönteniük, akik ezt megpróbálják” – fogalmazott Szluckij.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház alelnöke a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon (PMJF) kijelentette, hogy Moszkvának a „különleges hadműveletben” aratott győzelme után követelnie kell a Nyugat „jogi agressziójának” befejezését, egyebek között az Oroszország elleni „törvénytelen” szankciók feloldását és a Nemzetközi Büntetőbíróság által indított eljárások leállítását.

A szenátor szerint

Koszacsov kijelentette, hogy Trump elnök volt az első, aki felismerte, hogy Oroszország – mint mindenki más – a nemzetközi kapcsolatok alanya. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, Putyin arról tájékoztatta Trumpot, hogy a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója előtt „terrortámadások végrehajtásáról szóló fenyegetéseket akadályoztak meg a Kreml környékén és a Vörös téren”.

Emlékeztette tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország háromnapos fegyverszünetet jelentett be a Győzelem Napja alkalmából, amely május 8-án éjféltől május 11-én éjfélig volt érvényben, május 7-én éjjel azonban Kijev 524 drónt és Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet indított Oroszország felé. Mint mondta, gyakorlatilag mindet lelőtték.

Putyin ezt Usakov szerint nem véletlenül említette Trumpnak, mivel

„(Az orosz fél) hangsúlyozta, hogy ezen megfélemlítés szerzői olyanok, akik náci bűnözőket tesztelnek és militarista nézeteket terjesztenek” – mondta Usakov, aki szerint „ezt a témát elég részletesen megvitatták”. A tanácsadó szerint az amerikai elnök elismerte, hogy a második világháborúban az oroszok hozták a legnagyobb véráldozatot.

„Trump (a Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetés során) elmondta, hogy amikor erről beszél, sokan egyszerűen nem hisznek neki Amerikában, de a tény tény marad: az oroszok közül áldozták fel életüket a legtöbben (a második világháborúban)” – idézte az amerikai elnököt a Kreml tisztségviselője.

A felek kitértek a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a náci Németország és a militarista Japán elleni második világháborús harci szövetségére. Usakov szerint az amerikai elnök emlékszik a fegyverbarátságra és sajnálja, hogy megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján

Kontraproduktívnak nevezte a tárgyalások időkeretekbe való szorítására tett kísérleteket és a Moszkvához intézett ultimátumokat.

Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására és reményét, hogy Ukrajnában „legalább a maradék állam és államiság megőrzésének ösztöne fog felülkerekedni”. Mint fogalmazott, az orosz fél nem számít a kijevi hatóságok józan eszére, de hiszi, hogy ez az ösztön segít Ukrajnának konstruktív álláspontot elfoglalni a konfliktus békés rendezésében. Emlékeztetett rá, hogy a 2022 tavaszán megkezdett kétoldalú egyeztetéseket Nagy-Britannia nyomására szakították meg. Azt javasolta, hogy az amerikai törvényhozás emiatt Boris Johnson volt brit kormányfő ellen vezessen be szankciókat.

Zaharova szerint Putyin és Trump komolyan foglalkozik az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésével, tudatában vannak ennek szükségességével.

Mint fogalmazott, megkíséreltek pszichológiai nyomást gyakorolni az orosz küldöttségre, hogy a tárgyalások elhalasztására kényszerítsék, de végül a Volodimir Zelenszkij által „rendezett színjáték csúfos kudarcot vallott”, és az ukrán elnök kénytelen volt kijelölni a delegátusait, és május 16-án mégis elküldeni őket Isztambulba.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint egyébként az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 1290 halottat és sebesültet, valamint egyebek között három harckocsit és 22 egyéb páncélozott harcjárművet, 13 tüzérségi fegyvert és kilenc lőszerraktárt veszített.