Nem látnának szívesen. A magyarországi válaszadók többsége elutasítja a külhoni választókerületek létrehozását és külhoni képviselők jelenlétét az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
2024. augusztus 27., 09:332024. augusztus 27., 09:33
2024. szeptember 03., 16:412024. szeptember 03., 16:41
A kedden ismertetett felmérés szerint a teljes népesség körében csupán 22 százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A többi ellenzéki párt támogatói közül 87 százalék elutasítja, 8 pedig támogatja.
A Fidesz-KDNP szavazói közül 45 százalék támogatja, 44 pedig elutasítja.
A pártpreferencia nélküli megkérdezettek körében 73 százalékos az elutasítottság, és 15 százalékos a támogatottság.
Mindeközben a jelek szerint a kormány nem is tervez ilyen módosítást: az Index megkeresésére
A Válasz Online eredetileg azt írta, a nagyobbik kormánypárt a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés.
A Válasz Online eredetileg azt írta: a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először,
A cikk szerint a hatályos választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatnák le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Ha viszont határon túli egyéni választókerületeket hoznának létre,
A Válasz Online forrása azt állítja, a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét vizsgálják, amelyben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ugyanakkor a francia szabályozás – ellentétben a magyarral – nem tesz különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között.
A lehetséges módosítással kapcsolatban az Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta: tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás