Nem látnának szívesen. A magyarországi válaszadók többsége elutasítja a külhoni választókerületek létrehozását és külhoni képviselők jelenlétét az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
2024. augusztus 27., 09:332024. augusztus 27., 09:33
2024. szeptember 03., 16:412024. szeptember 03., 16:41
A kedden ismertetett felmérés szerint a teljes népesség körében csupán 22 százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A többi ellenzéki párt támogatói közül 87 százalék elutasítja, 8 pedig támogatja.
A Fidesz-KDNP szavazói közül 45 százalék támogatja, 44 pedig elutasítja.
A pártpreferencia nélküli megkérdezettek körében 73 százalékos az elutasítottság, és 15 százalékos a támogatottság.
Mindeközben a jelek szerint a kormány nem is tervez ilyen módosítást: az Index megkeresésére
A Válasz Online eredetileg azt írta, a nagyobbik kormánypárt a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés.
A Válasz Online eredetileg azt írta: a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először,
A cikk szerint a hatályos választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatnák le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Ha viszont határon túli egyéni választókerületeket hoznának létre,
A Válasz Online forrása azt állítja, a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét vizsgálják, amelyben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ugyanakkor a francia szabályozás – ellentétben a magyarral – nem tesz különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között.
A lehetséges módosítással kapcsolatban az Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta: tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések.
Az Egyesült Államok dél-keleti részén meghaladta a negyvenet a Helene-hurrikán halálos áldozatainak száma, a vihar áradásokat, komoly károkat, és nagy területen áramkimaradást okozva halad keresztül több államon pénteken.
Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében – írta közösségi oldalán pénteken Orbán Viktor politikai igazgatója, akiről a miniszterelnök elmondta, hogy félreérthetően fogalmazott.
Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt az ukrajnai háború gyors befejezésére tett ígéretet megválasztása esetén Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, akit a New York-i Trump-toronyban fogadott pénteken.
Román állampolgárságú nő meggyilkolásának gyanújával tartóztattak le Olaszországban egy 17 éves fiatalembert.
Büntetőeljárást indított az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy román és két amerikai újságíró ellen, akik az orosz hatóságok szerint illegálisan lépték át az ukrán–orosz határt – jelentették pénteken orosz hírügynökségek.
Izrael megvitatja az Egyesült Államok által felvetett tűzszüneti kezdeményezést és azt, hogy „hogyan tudnánk előmozdítani azt a közös célt, hogy az emberek biztonságban visszatérhessenek otthonaikba”.
Az Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezésben nyújtott amerikai támogatásról tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel – közölte a Fehér Ház.
Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
Az Európai Bizottság csütörtökön megerősítette azt az álláspontját, miszerint Románia és Bulgária felkészült a teljes körű schengeni csatlakozásra.
Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medence bármely országában – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
1 hozzászólás