Nem látnának szívesen. A magyarországi válaszadók többsége elutasítja a külhoni választókerületek létrehozását és külhoni képviselők jelenlétét az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
2024. augusztus 27., 09:332024. augusztus 27., 09:33
2024. szeptember 03., 16:412024. szeptember 03., 16:41
A kedden ismertetett felmérés szerint a teljes népesség körében csupán 22 százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A többi ellenzéki párt támogatói közül 87 százalék elutasítja, 8 pedig támogatja.
A Fidesz-KDNP szavazói közül 45 százalék támogatja, 44 pedig elutasítja.
A pártpreferencia nélküli megkérdezettek körében 73 százalékos az elutasítottság, és 15 százalékos a támogatottság.
Mindeközben a jelek szerint a kormány nem is tervez ilyen módosítást: az Index megkeresésére
A Válasz Online eredetileg azt írta, a nagyobbik kormánypárt a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés.
A Válasz Online eredetileg azt írta: a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először,
A cikk szerint a hatályos választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatnák le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Ha viszont határon túli egyéni választókerületeket hoznának létre,
A Válasz Online forrása azt állítja, a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét vizsgálják, amelyben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ugyanakkor a francia szabályozás – ellentétben a magyarral – nem tesz különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között.
A lehetséges módosítással kapcsolatban az Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta: tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
1 hozzászólás