Emmanuel Macron (archív felvétel)
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
2022. április 21., 09:412022. április 21., 09:41
2022. április 21., 09:422022. április 21., 09:42
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során fokozatosan erősödtek fel a nézeteltérések kettejük között.
Marine Le Pen végig azt hangsúlyozta, hogy az „emberek helyébe próbálja magát helyezni”, „az emberek nevében beszél” és az emberek hétköznapi gondjaival szeretne elnökként foglalkozni,
A jelenlegi elnök az elmúlt öt év kormányzásának mérlegét számokkal védte, s kihívója programjáról azt állította, hogy „se füle, se farka”. A csütörtöki napilapok megítélése szerint a vita jelentős részében Macron támadt, míg Le Pen sokszor passzív volt vagy védekezett.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen. A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez.
Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt. Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy az orosz hatalomtól függ
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat. „Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél” – fogalmazott az államfő. „Ez nem igaz és eléggé tisztességtelen” – válaszolta a Nemzeti Tömörülés jelöltje. „Emmanuel Macron hozzáfér minden francia titkosszolgálati információhoz, pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mond” – tette hozzá, majd azzal vágott vissza, hogy elnökként Macron többször is fogadta az elmúlt években Putyint. „Ön nem egy bármilyen banktól vett fel hitelt, még Oroszországban sem, hanem egy, a hatalom érdekeihez kötődőtől” – mondta az elnök.
Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy azért folyamodott orosz banki hitelhez, mert egyetlen francia bank sem nyújtott neki kölcsönt, de ez „nem jelent más függőséget, mint a kölcsön visszafizetését”. „Abszolút és teljesen szabad nő vagyok” – mondta Marine Le Pen. Az ellenzéki politikust az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal.
Az ukrajnai háború kapcsán Marine Le Pen megerősítette, hogy egy „szabad Ukrajnát” támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól. A szuverenista jelölt kifejezte „abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel”, jelezte, hogy támogatja Ukrajna „anyagi és védelmi megsegítését”, de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra.
Száznál is több, az alapos gyanú szerint lopott mobiltelefont találtak az olasz hatóságok egy román férfinél – számoltak be az olasz illetékesek.
A múlt hónapban ellene elkövetett merénylet óta első szabadtéri nagygyűlését tartotta Donald Trump szerdán Észak-Karolinában
Több ezer ember ismét mozgásban van, miután az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újra kiadták az evakuálási parancsot Gáza déli részén.
Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport szerdán megpróbált behatolni az oroszországi Brjanszki terület Klimovszkij körzetébe – állította Alekszandr Bogomaz kormányzó.
Szíriai, jordániai, bolgár és moldovai állampolgárságú tagokból álló, illegális bevándorlókat Románián és Szerbián keresztül Nyugatra csempésző szervezett bűnbandára csaptak le a bolgár és a román hatóságok a bulgáriai Plovdiv városában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.
Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Percă bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilikában kedden.
Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy az iráni kormány áll a Donald Trump elnökválasztási kampányát célzó hacker- és kiszivárogtatási akció mögött, és a Biden-Harris-kampányt is megpróbálta megcélozni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István Rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás