A romániai magyarok, ruszinok és romák jogaiért „aggódik” Oroszország

•  Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Oroszország szerint aggasztó a romániai kisebbségek helyzete, ezért nem szavazott meg egy, az emberi jogokra vonatkozó jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.

Balogh Levente

2023. október 04., 17:362023. október 04., 17:36

2023. október 04., 18:092023. október 04., 18:09

A tanács hétfőn, Genfben ült össze, az orosz delegáció pedig az ülésen azzal vádolta Romániát, hogy megsérti a kisebbségek jogait, ezért a romániai emberi jogokról szóló jelentés ellen szavazott. Az orosz küldöttség bejegyzést is közzétett a Twitter X-en, amelyben az áll, hogy „továbbra is komoly aggodalmaink vannak a romániai nemzeti kisebbségek, köztük a romák, a magyarok és a kárpátaljai ruszinok diszkriminációja miatt”.

Arra is rámutatott, hogy

„Romániában jelenleg erősödik az idegengyűlölet, a rasszizmus és a nacionalizmus”.

Nem Románia volt az egyetlen ország, amelyet Oroszország hibáztatott, mivel a montenegrói problémák miatt is aggodalmát fejezte ki. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának több országot érintő időszakos felülvizsgálatára hétfőn került sor Genfben.

Oroszország volt az egyetlen ország, amely kifogást emelt Románia esetében.

Romániát Traian Hristea, a külügyminisztérium globális ügyekért és diplomáciai stratégiákért felelős államtitkára képviselte – olvasható a bukaresti külügyminisztérium közleményében.

A közlemény szerint „ez alkalommal

az államtitkár ismertette a román fél álláspontját a 2023. május 2-i interaktív párbeszéd során kapott ajánlásokról, amelyek az ajánlások intézményközi értékelési folyamatának eredményeként születtek, valamint a munkacsoport májusi ülésén kapott 251 ajánlás támogatásához, részleges elfogadásához, illetve adott esetben megjegyzéséhez vezető kontextust és indoklást.

Kiemelte továbbá a jogállamiság tiszteletben tartása, az igazságszolgáltatás reformja, a diszkrimináció megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az emberkereskedelem tekintetében a legfrissebb fejleményeket. Az emberi jogok romániai tiszteletben tartásának helyzetéről szóló munkacsoport jelentésének elfogadására az egyetemes időszakos felülvizsgálat negyedik ciklusának keretében került sor”.

Mint ismert, Oroszország részben az ott élő orosz kisebbséggel szembeni bánásmódra hivatkozva rohanta le 2022-ben Ukrajnát.

AZ ENSZ jogvédelmi intézménye
Az Emberi Jogi Tanács, amelyet 2006. március 15-én hozott létre a Közgyűlés, átvette a 60 éves ENSZ Emberi Jogi Bizottság munkáját és kulcsfontosságú kormányközi emberi jogi testületté vált. A Tanácsban 47 állam képviselője foglal helyet, három évre választják őket, és maximum két egymást követő ciklusban lehetnek tagok. Feladatuk az emberi jogok védelme és alkalmazásuk elősegítése, az emberi jogok megsértése elleni fellépés, és ajánlások tétele, beleértve az emberi jogi vészhelyzetek kezelését is. A Tanács az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) során négyévente vizsgálja az emberi jogok helyzetét az ENSZ 193 tagállamában.
A Tanács együttműködik az ENSZ megbízottjaival, amely csoportot a korábbi Emberi Jogi Bizottság hozott létre. A megbízott lehet egyén – különmegbízott vagy képviselő – vagy egy munkacsoport. Ők elismert, független szakértők, akiket önkéntes alapon jelöli ki az Emberi Jogi Tanács. Megvizsgálják, ellenőrzik, és nyilvánosan jelentést tesznek az emberi jogok egyes országokban tapasztalt helyzetéről vagy súlyos emberi jogsértésekről, mint például az önkényes fogva tartás, kivégzés, kínzás, gyermek prostitúció vagy az alapjogok (lakhatáshoz, ivóvízhez, szólásszabadsághoz, oktatáshoz stb. való jog) megtagadása esetén.
A Tanács által kinevezett nemzetközileg elismert szakértők figyelemmel kísérik, és jelentést tesznek meghatározott országok emberi jogi helyzetéről, valamint az emberi jogok megsértéséről a világ bármely részében.
Az Emberi Jogi Főbiztosság támogatja mindezeket az erőfeszítéseket. Olyan tevékenységeken keresztül nyújt szakmai segítséget a kormányoknak, mint például a rendőrség és bírók képzése, törvényhozási tanácsadás és nemzeti emberi jogi intézmények létrehozása.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 18., vasárnap

Romlik a nukleáris biztonsági helyzet az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben a NAÜ szerint

Az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben „romlik” a nukleáris biztonsági helyzet, miután jelentések szerint egy drón csapódott be az útra a létesítmény közelében – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton.

Romlik a nukleáris biztonsági helyzet az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben a NAÜ szerint
2024. augusztus 17., szombat

„Méltányos” tárgyalásokra kényszerítene Moszkvát Ukrajna a kurszki hadművelettel, közben Ukrajnában az oroszok nyomulnak előre

Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.

„Méltányos” tárgyalásokra kényszerítene Moszkvát Ukrajna a kurszki hadművelettel, közben Ukrajnában az oroszok nyomulnak előre
2024. augusztus 17., szombat

Biden már ünnepelné a gázai tűzszünetet, de a Hamász nem akarja elfogadni a feltételeket

Az Egyesült Államok az eddigi megállapodásokra épülő, de a vitás pontokat áthidalni hivatott javaslatot mutatott be a gázai tűzszünetről és az izraeli túszok elengedéséről a dohai tárgyalásokon.

Biden már ünnepelné a gázai tűzszünetet, de a Hamász nem akarja elfogadni a feltételeket
2024. augusztus 16., péntek

Potápi a Kallós-díjak átadásán: legfontosabb eredményünk a nemzeti összetartozás megerősödése

A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Potápi a Kallós-díjak átadásán: legfontosabb eredményünk a nemzeti összetartozás megerősödése
2024. augusztus 16., péntek

Tagadja Kijev, hogy Zelenszkij tudott az északi Áramlat felrobbantásáról, sőt jóvá is hagyta azt

Az ukrán elnöki hivatal csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy az országnak köze lenne az Északi Áramlat földgázvezetékek ellen 2022 szeptemberében a Balti-tengeren végrehajtott szabotázsakcióhoz

Tagadja Kijev, hogy Zelenszkij tudott az északi Áramlat felrobbantásáról, sőt jóvá is hagyta azt
2024. augusztus 16., péntek

Tovább nyomulnak előre, katonai közigazgatást vezetnek be az ukránok az elfoglalt orosz területeken

Az ukrán erők elfoglalták a Kurszki területen található Szudzsa orosz város egészét – erősítette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.

Tovább nyomulnak előre, katonai közigazgatást vezetnek be az ukránok az elfoglalt orosz területeken
2024. augusztus 16., péntek

Megjelent Európában is a majomhimlő új vírusváltozata, amely Afrikában súlyos járványkitörést okozott

Az ország első majomhimlős megfertőződését jelentették be csütörtökön Svédországban, és ez az Mpox-Klade I vírusváltozat első Afrikán kívüli diagnosztizálása.

Megjelent Európában is a majomhimlő új vírusváltozata, amely Afrikában súlyos járványkitörést okozott
2024. augusztus 16., péntek

„Ígéretes kezdet”: zajlanak a gázai tűzszüneti tárgyalások, a Hamász csak közvetve vesz részt rajtuk

Ígéretes kezdetnek nevezte az Izrael és a palesztin fegyveresek közötti gázai tűzszünet megteremtését célzó, Dohában zajló tárgyalásokat a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója csütörtökön.

„Ígéretes kezdet”: zajlanak a gázai tűzszüneti tárgyalások, a Hamász csak közvetve vesz részt rajtuk
2024. augusztus 15., csütörtök

Nyilvánosságra kerülhetnek Hunter Biden olaszországi tevékenységéről szóló dokumentumok

A következő hetekben nyilvánosságra kerülhetnek azok a dokumentumok, amelyek Hunter Biden olaszországi tevékenységéről is szólnak, mint az ukrán Burisma energiavállalat igazgatósági tagja – közölte az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.

Nyilvánosságra kerülhetnek Hunter Biden olaszországi tevékenységéről szóló dokumentumok
2024. augusztus 15., csütörtök

A majomhimlő Afrikában terjedő új variánsa miatt globális veszélyhelyzetet rendelt el a WHO

Nemzetközi horderejű egészségügyi veszélyhelyzetet rendelt el szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő Afrikában terjedő új variánsa miatt.

A majomhimlő Afrikában terjedő új variánsa miatt globális veszélyhelyzetet rendelt el a WHO