A mérések azt mutatják, hogy a Covid-járvány óta az online médiának nagyobb a jelentősége a televíziónál is, és ez nemcsak Magyarországon, hanem minden valószínűség szerint a határon túli médiumok esetében is igaz. A tárcavezető szerint a hírfogyasztókat tekintve 50 százalék feletti, aki az online felületekről tájékozódik, 40 százalék körüli a televízióból információt szerzők aránya, a többiek a nyomtatott sajtót veszik kézbe. „Ez nem változtat azon, hogy a nyomtatott sajtónak van értéke, amit meg kell őrizni, de a jelentősége, például a politikai vélemények meghatározásánál, rendkívül csekéllyé vált” – jelentette ki Gulyás Gergely. A tárcavezető hozzátette, objektíven értékelni kell azt is, hogy milyen újságírói teljesítmények állnak az egyes szerkesztőségek mögött. „Az nem fordulhat elő, hogy aki aktívan és jól dolgozott, bármilyen támogatás hiánya miatt az utcára kerül, elveszíti állását” – húzta alá Gulyás Gergely, egyértelműen a Príma Press lapcsoporthoz tartozó nyomtatott lapok – köztük a Krónika – megszüntetésére utalva.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy jövő héten rendezik meg a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet üléseit. Ez szerinte lehetőséget és alkalmat teremt az összegzésre, a következő időszak céljainak meghatározására. „A média területén is egyre inkább egységes Kárpát-medencei térről lehet beszélni, a média része a nemzetpolitika intézményrendszerének” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai eredményekről szólva kiemelte: megerősítették a külhoni közösségeket. 1 millió 150 ezer külhoni magyar tett állampolgársági esküt, ennek köszönhetően az előző választásokon több mint 318 ezer külhoni magyar szavazott, és 94 százalékuk a jelenlegi kormányt támogatta.

Úgy vélte, a sajtónak irányt kell váltania, mert eddig nem adott életmódválaszt, nem vázolt olyan megoldási lehetőségeket, ami túlélővé teszi az embereket. „Hasznos tudást kell biztosítani a közösségek számára, ezért a közvetlen környezetünkben található anyagból olyan tárgyakat kell gyártani, amit majd alakítani tudunk, mert a végén semmilyen identitásunk nem lesz” – állapította meg Demeter Szilárd.

A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzetét és kilátásait boncolgató panelen kiderült, Felvidéktől Kárpátaljáig, Erdélytől a Délvidékig nagy kihívásokat állít a szerkesztőségek elé az online előretörése, ugyanakkor a Facebook „mindenhatósága”. Kulin Zoltán, az ungvári TV21 vezérigazgatója beavatta a hallgatóságot, hogy a háború sújtotta Ukrajnában jelentős hatósági kontroll érvényesül a médiában, a csatorna műsorainak jelentős részét a központi, kijevi híradások teszik ki, ebbe a parancsszerű kompromisszumba kénytelen volt belemenni a magyar tévé a fennmaradása érdekében. A kárpátaljai újságírók ugyancsak a háborús helyzet miatt kénytelenek öncenzúrát gyakorolni.

Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője beszámolt a lap – és a Príma Press többi print kiadványának – nyomtatott változata januári megszűnéséről szóló kiadói döntésről. Elmondta, a továbbiakban annak tudatában kell folytatni a munkát az online kiadás írása-szerkesztése során, hogy mindez nem csupán a tájékoztatásra szorítkozik, hanem alapvetően hozzájárul az olvasótábor – jelesül az erdélyi magyar közösség – nemzet identitásának megőrzéséhez.