Háborús feszültség. Iszmail Haníje meggyilkolása megnövelte a közvetlen fegyveres konfliktus esélyét a térségben
Fotó: X
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője utasítást adott Iránnak, hogy „közvetlenül csapjon le Izraelre”, miután a Hamász politikai vezetőjét, Iszmail Haníjet Teheránban szerdára virradóra megölték – írja a New York Times.
2024. augusztus 01., 09:002024. augusztus 01., 09:00
A The Times három, a parancsot ismerő iráni tisztségviselőtől származó információkra hivatkozva azt írta, hogy az utasítást az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács szerdai rendkívüli ülésén adták ki.
A The New York Times szerint a tisztségviselők azért kérték, hogy ne nevezzék meg őket, mert nem rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy nyilvánosan nyilatkozzanak.
Korábban Hamenei azt mondta, hogy Irán „kötelessége” megbosszulni Haniyeh halálát, mivel Iránon belül ölték meg.
„Megöltétek kedves vendégünket a házunkban, és most előkészítettétek az utat a kemény büntetésetekhez” – mondta egy nyilatkozatában Izraelre utalva.
Eközben
Netanjahu kijelentette, hogy Izrael a létéért küzd, és ebben most jelentős csapást mért az iráni tengely három fő pontjára, a Hamászra, a jemeni húszikra és a libanoni síita Hezbollahra.
A kormányfő ismertette, hogy a Bejrútban Izrael által rakétacsapással megölt Fuad Sukr milyen szerepet töltött be a Hezbollahnál, gratulált az izraeli hadseregnek a három fronton elért sikerért, és kijelentette: „embert próbáló napok előtt állunk, de fel vagyunk készülve minden eshetőségre”.
Emlékeztetett arra, hogy már tavaly októberben, a háború kezdetén megjósolta, hogy sokáig fog tartani, és most bejelentette, hogy
„Együtt győzni fogunk” – ismételte meg végül az Izraelben hirdetett jelszót.
A hadsereg az előző nap két izraeli akciója – Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető bejrúti megölése – után teljes készültségben áll a várható válaszlépések előtt.
Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy
A hadsereg polgári védelmi parancsnoksága nem adott ki semmilyen újabb utasítást a lakosság számára.
Szerdán délután a biztonságpolitikai kabinet ülésén nem tartottak szavazást és nem fogadtak el döntéseket. A megbeszélésen megállapították, hogy
Izrael megvárja a Hezbollah és Irán válaszát, és a továbbiakban aszerint hoz döntéseket.
Kalil al-Hijja, a szervezet gázai helyettes vezetője szerdai teheráni sajtótájékoztatóján kijelentette: a Hamász és Irán sem akar regionális háborút, de a palesztin szervezet politikai vezetőjének, Iszmáil Haníjének a megölését mint bűncselekményt, nem hagyhatják retorzió nélkül.
Az iráni külügyminisztérium nem sokkal ez előtt közleményt adott ki arról, hogy
Washington mindig is támogatta az izraeli vezetést, és következetesen helyeselte annak bűntetteit, így nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a „brutális terrorcselekményben” is – áll a közleményben. A tárca hozzátette: Iránnak törvényes joga, hogy a megfelelő módon válaszoljon a saját területén elkövetett bűncselekményre.
Egyébként az ENSz Biztonsági Tanácsának ehlyi idő szerint szerdai New York-i ülésén Irán képviselője megismételte a vádat, amely szerint Washingtont is felelősnek tartják Haníje meggyilkolááért.
A tárca azután adta ki közleményét, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán kijelentette: Washingtonnak nincs köze a Hamász politikai vezetőjének megöléséhez.
Az amerikai diplomácia vezetője egyúttal ismét tűzszünetet sürgetett, és életbevágóan fontosnak nevezte a Gázai övezeti háború eszkalációjának elkerülését. Hasonlóképpen reagált az incidensre az Európai Unió is, amelynek külügyi szolgálata „maximális önmérsékletre” és az eszkaláció elkerülésére szólított fel minden háborús felet.
A gázai tűzszünet elérése érdekében közvetítőként fellépő
„Hogyan lehetne sikeres a közvetítés, ha az egyik fél meggyilkolja a másik fél tárgyalóit?” – tette fel a kérdést Muhammad bin Abdurrahman Asz-Száni katari miniszterelnök és külügyminiszter az X-en.
A sejk a nap folyamán telefonon egyeztetett Blinkennel az eszkaláció elkerülését célzó további diplomáciai lépésekről.
Iszmáil Hanijét, az iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét szerda hajnalban ölték meg Teheránban, néhány órával azután, hogy részt vett az új iráni elnök eskütételi ceremóniáján.
A Hamász közleménye szerint Hánijével „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” végeztek. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy „Iszmáil Haníje meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül”.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!