Fotó: MTI/Máthé Zoltán
„A 20. század bűnei nem ismétlődhetnek meg, a múltat nem lehet és nem is szabad eltörölni, minden generációnak felelőssége, kötelessége nevén nevezni a dolgokat” – hangsúlyozta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján pénteken Budapesten.
2022. november 25., 14:562022. november 25., 14:56
A kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki – mutatott rá a magyar politikus a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.
Málenkij robot ürügyén sokéves kényszermunkára hurcolták magyarok százezreit, de a Gulágról, a kommunizmus bűneiről sokáig nem lehetett beszélni – mondta Varga Judit. Hozzátette: a keresztény, nemzeti, konzervatív kormánynak fontos Magyarország jövője, de a múltja is, ezért már 2002-ben rendelkezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról, 2012-ben pedig a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 8–9 év után, 1953. november 25-én érkezett vissza a Szovjetiunióba hurcoltak magyar foglyok első csoportja.
Mérhetetlen szenvedés és megaláztatás jutott osztályrészül az ítélet nélkül elhurcolt sok százezer magyar kényszermunkásnak, illetve koholt vádak alapján elítélt politikai fogolynak, köztük Kovács Béla kisgazda politikusnak, aki 10 év után térhetett haza a fogságból, vagy Bethlen István korábbi miniszterelnöknek, aki szovjet börtönben hunyt el – mondta Menczer Erzsébet.
A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét megkoszorúzta a kormány nevében Varga Judit, továbbá koszorút helyeztek el mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kövér László házelnök, a Kúria, az ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága képviseletében.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon térhetett haza a Gulágra hurcolt magyarok első csoportja.
A RIA orosz állami hírügynökség pénteken közzétett egy videofelvételt, amelyen egy orosz állampolgár beismerte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából robbantotta fel a héten Moszkvában egy katonatiszt gépkocsiját.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!