A nemzetközi jog semmibevételének nevezte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat.
2024. január 12., 12:462024. január 12., 12:46
2024. január 12., 13:242024. január 12., 13:24
Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta: „A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és
A szóvivő pénteki sajtóértekezletén Moszkva nevében elítélte a támadást.
„Január 12-én éjjel az úgynevezett nemzetközi koalíció, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett illegális koalíciónak kellene nevezni, rakéta- és bombatámadásokat hajtott végre számos helyszínen a szuverén Jemen területén (…) Beigazolódtak félelmeink, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Vörös-tengerrel kapcsolatban képviselt álláspontja csak ürügy volt a térségben kialakult feszült helyzet további fokozására. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és szövetségeseinek ezen felelőtlen cselekedeteit” – fogalmazott Zaharova.
Álláspontja szerint a Vörös-tenger térségében bekövetkezett nagyszabású katonai eszkaláció
„Abból indulunk ki, hogy az illegális koalíciónak ez a kalandja közvetlen veszélyt jelent a globális békére és biztonságra” – tette hozzá a diplomata.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte.
Elítélte a jemeni célpontok elleni támadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, és azt mondta,
Mint megírtuk, péntekre virradóra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók állásai ellen Jemen négy tartományában, beleértve a fővárost is. A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet és a libanoni síita Hezbollah szintén elítélte pénteken a brit légierő támadásait a jemeni húszi lázadók állásai ellen.
Közleményeikben
„Határozottan elítéljük a Jemen elleni kirívó amerikai-brit agressziót, és felelőssé tesszük őket a térség biztonságát érintő következményekért. Washingtonnak és Londonnak tiszteletben kell tartania azon arab országok szuverenitását, amelyek nem nézik karba tett kézzel a cionista bűnöket” – írta közleményében a Hamász.
„Elítéljük a Jemen biztonsága és szuverenitása, valamint a palesztinokat támogató tiszteletreméltó emberek elleni támadásokat, akik minden tőlük telhetőt megtesznek Gáza ostromának megtörésére. Az agresszió ismét megmutatja, hogy az Egyesült Államok teljes értékű partner a gázai és a térségbeli mészárlásban, támogatja azt, és megtámadja azokat, akik a palesztin nép mellett állnak.
– jelentette be a Hezbollah.
Az Európai Unió 2013 júliusban felvette a Hezbollah fegyveres szárnyát a terrorizmus elleni feketelistájára a libanoni fegyveres csoportnak a bulgáriai halálos buszrobbantásban való részvétele és a szíriai háborúban játszott szerepe nyomán. A Hamász is szerepel az EU 21 szervezetet felsoroló terrorszervezetet felsoroló listáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!