A nemzetközi jog semmibevételének nevezte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat.
2024. január 12., 12:462024. január 12., 12:46
2024. január 12., 13:242024. január 12., 13:24
Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta: „A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és
A szóvivő pénteki sajtóértekezletén Moszkva nevében elítélte a támadást.
„Január 12-én éjjel az úgynevezett nemzetközi koalíció, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett illegális koalíciónak kellene nevezni, rakéta- és bombatámadásokat hajtott végre számos helyszínen a szuverén Jemen területén (…) Beigazolódtak félelmeink, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Vörös-tengerrel kapcsolatban képviselt álláspontja csak ürügy volt a térségben kialakult feszült helyzet további fokozására. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és szövetségeseinek ezen felelőtlen cselekedeteit” – fogalmazott Zaharova.
Álláspontja szerint a Vörös-tenger térségében bekövetkezett nagyszabású katonai eszkaláció
„Abból indulunk ki, hogy az illegális koalíciónak ez a kalandja közvetlen veszélyt jelent a globális békére és biztonságra” – tette hozzá a diplomata.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte.
Elítélte a jemeni célpontok elleni támadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, és azt mondta,
Mint megírtuk, péntekre virradóra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók állásai ellen Jemen négy tartományában, beleértve a fővárost is. A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet és a libanoni síita Hezbollah szintén elítélte pénteken a brit légierő támadásait a jemeni húszi lázadók állásai ellen.
Közleményeikben
„Határozottan elítéljük a Jemen elleni kirívó amerikai-brit agressziót, és felelőssé tesszük őket a térség biztonságát érintő következményekért. Washingtonnak és Londonnak tiszteletben kell tartania azon arab országok szuverenitását, amelyek nem nézik karba tett kézzel a cionista bűnöket” – írta közleményében a Hamász.
„Elítéljük a Jemen biztonsága és szuverenitása, valamint a palesztinokat támogató tiszteletreméltó emberek elleni támadásokat, akik minden tőlük telhetőt megtesznek Gáza ostromának megtörésére. Az agresszió ismét megmutatja, hogy az Egyesült Államok teljes értékű partner a gázai és a térségbeli mészárlásban, támogatja azt, és megtámadja azokat, akik a palesztin nép mellett állnak.
– jelentette be a Hezbollah.
Az Európai Unió 2013 júliusban felvette a Hezbollah fegyveres szárnyát a terrorizmus elleni feketelistájára a libanoni fegyveres csoportnak a bulgáriai halálos buszrobbantásban való részvétele és a szíriai háborúban játszott szerepe nyomán. A Hamász is szerepel az EU 21 szervezetet felsoroló terrorszervezetet felsoroló listáján.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!