Folytonosság. Az iszlamista terrorszervezet új vezére a tavaly októberi tömegmészárlás szervezője
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Jahja esz-Szinvárt, a szervezet gázai övezeti vezetőjét nevezte ki a múlt héten Teheránban meggyilkolt politikai vezető, Iszmail Haníje utódjának.
2024. augusztus 07., 08:342024. augusztus 07., 08:34
Szinvár, akit az Izrael ellen tavaly október 7-én végrehajtott támadás megszervezésével vádolnak, ű
„Az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) bejelenti, hogy Jahja esz-Szinvár parancsnokot választotta a mozgalom politikai bizottságának élére, a mártír Iszmail Haníje utódjául, Allah legyen hozzá könyörületes” – áll a szervezet által a Telegramon kedden közzétett rövid közleményben.
A kinevezés hírét a Gázai övezetből kilőtt rakéták sortüzével ünnepelték, ahol jelenleg is harcolnak a palesztin fegyveresek az izraeli katonákkal.
Szinvár, aki felnőtt élete felét izraeli börtönökben töltötte, a legbefolyásosabb Hamász-vezető, aki még életben van Haníje meggyilkolása után.
A hatvanegy éves Szinvár egy menekülttáborban született a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Juniszban. 2017-ben választották meg a Hamász gázai vezetőjének.
Bebörtönzése előtt hivatalosan az al-Medzs biztonsági egység vezetője volt, amely felkutatta és megölte az izraeli titkosszolgálattal együttműködő palesztinokat.
Mindeközben Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője kijelentette, hogy a szervezet „a következményektől függetlenül” válaszolni fog Izraelnek, hogy megbosszulja a csoport legfőbb parancsnokának egy héttel ezelőtti meggyilkolását, de az izraeliek várakoztatása „a büntetés része”.
Naszrallah beszéde előtt, amelyet a csoport egy hete meggyilkolt legfőbb parancsnokának, Fuad Sukrnak az emlékére tartottak, Bejrút belvárosa felett köröző izraeli repülőgépek hangrobbanásai hallatszottak. A CNN stábja érezte, hogy az épület megremeg, és látta, hogy a repülőgépek több jelzőrakétát lőttek ki.
A hónapok óta tartó, határokon átnyúló tűzpárbaj kedd reggel fokozódott, miután a Hezbollah drónok rajait indította el észak-izraeli városok katonai célpontjai felé. Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint egy drónt elfogtak, és az incidensnek több sebesültje volt, köztük egy férfi, aki súlyosan megsebesült az észak-izraeli Naharija városában.
A térség felkészült a Hezbollah és Irán várható válaszlépéseire a Sukr és a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolása miatt, akit Teheránban öltek meg a múlt héten.
Mint megírtuk, Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető és az általa vezetett Iszlám Forradalmi Gárda „fájdalmas” választ ígért Izraelnek Haniyeh teheráni meggyilkolásáért.
Hétfőn az iraki Al-Aszad légibázisra kilőtt rakéták több amerikai személyt megsebesítettek, a Pentagon szerint Irán által támogatott csoportok támadása nyomán.
– mondta Naszrallah.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter további katonai eszközöket vezényelt a térségbe, egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot, egy vadászrepülőszázadot és további hadihajókat küldött a Közel-Keletre.
Putyin mérsékelt megtorlást kért Irántól Izrael ellen
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra kérte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot, hogy célzott megtorlást hajtson végre Izrael ellen – jelentette a Reuters kedden két magas rangú iráni tisztségviselőre hivatkozva.
Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának titkára és korábbi védelmi minisztere, Szergej Sojgu hétfőn Teheránba látogatott, miután az ország katonai válaszlépésre készül Izraelnek a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníjehnek július 31-én iráni földön elkövetett meggyilkolása miatt.
Sojgu állítólag személyesen adta át Putyin üzenetét, hangsúlyozva, hogy polgári célpontokat kerülni kell.
A The New York Times hétfőn arról számolt be, hogy Irán a kiélezett feszültségek közepette modern légvédelmi rendszereket kért Oroszországtól. A két forrás a Reutersnek elmondta, hogy Irán Szu-35-ös vadászgépeket is kért.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!