2009. május 26., 15:012009. május 26., 15:01
Az államfő egy Bukarestben tartott Európai Unió-Oroszország gazdasági fórumon úgy vélekedett, hogy Oroszország lett az egyik leginkább megosztó téma az EU-n belül a tavaly augusztusi grúziai háború és a januári orosz-ukrán gázvita után. „Ebben a partnerségben több átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükségünk” – mondta Băsescu. Az elnök felszólította Oroszországot: a bizalmat növelje, ne befolyási övezeteit, beleértve a volt szovjet köztársaságokhoz és egykori hidegháborús szövetségeihez fűződő kapcsolatait.
Az elnök szerint a Fekete-tengernek egyesítenie és nem pedig elválasztania kell a parti országokat, így Oroszországot, Grúziát, Törökországot, Ukrajnát és az EU-tagállam Bulgáriát és Romániát is.
Băsescu egyúttal úgy vélekedett, az EU és Oroszország között „feloldhatatlan ellentétek” feszülnek, többek között amiatt, hogy Moszkva elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, a párhuzamos energetikai projektek miatt, illetve azért, mert Oroszország ellenzi a NATO keleti partnerségi programját. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Irán, a Közel-Kelet, a nukleáris leszerelés, a klímaváltozás, a terrorizmus és a kábítószercsempészet elleni küzdelem ügyében nincs ellentét az Uniós és Oroszország között, mivel ezen ügyekben mindkét fél érdekei megegyeznek.
Mint ismeretes, Románia és Oroszország kapcsolatai hűvösre fordultak, mióta Bukarest 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és tovább nőtt közöttük a feszültség a közelmúltbeli moldovai zavargások miatt. A volt szovjet köztársaság lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor a kommunista vezetésű Moldova szoros kapcsolatokat tart Moszkvával. Vladimir Voronin leköszönt moldovai elnök azzal vádolta Romániát, hogy megpróbálta megdönteni kormányát, miután a kormányellenes tüntetők behatoltak az ország parlamentjébe és az elnöki hivatalba, azzal a felkiáltással, hogy az április 5-i választásokon csalások történtek. Románia tagadta, hogy bárki köze lenne az eseményekhez.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.