–, az európai ipar versenyképességének biztosítása, az igazságos átmenetre való nagyobb összpontosítás, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a nemzetközi partnerekkel, valamint stratégiai párbeszéd a 2030 utáni keretről, többek között az iparral és a mezőgazdasággal.

„A 2040-es éghajlati cél kitűzése segíteni fogja az európai ipart, a befektetőket, a polgárokat és a kormányokat abban, hogy már ebben az évtizedben olyan döntéseket hozzanak, amelyek az EU-t a 2050-re kitűzött éghajlatsemlegességi célkitűzésének eléréséhez vezető úton tartsák” – fogalmazott.

Az erőfeszítések egyik fontos előnye, hogy csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, köszönhetően annak, hogy 2021-től 2040-ig 80 százalékkal csökken az igény a fosszilis tüzelőanyagokra. A 2030 utáni szakpolitikai keret lehetőséget ad e politikák továbbfejlesztésére, valamint szociális és a fosszilis tüzelőanyagokról való zökkenőmentes átállás biztosítására – írták.

Emlékeztettek: az éghajlatváltozás költségei és hatásai egyre nagyobbak és láthatóbbak. Csak az elmúlt öt évben az éghajlattal összefüggő gazdasági károkat Európában 170 milliárd euróra becsülik. Az uniós bizottság hatásvizsgálata megállapította, hogy a tétlenség következtében fellépő gyorsuló globális felmelegedés még óvatos becslések szerint is mintegy 7 százalékkal csökkentheti az EU GDP-jét az évszázad végére.

Wopke Hoekstra éghajlatpolitikáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, az új cél a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények és egy részletes hatásvizsgálat alapján készült, és megvalósítása gondos tervezést igényel.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiegyensúlyozott megközelítés kell alkalmazni. A polgárok túlnyomó többsége érzi az éghajlatváltozás hatásait, és védelmet akar ellene, de aggódik amiatt is, hogy ez mit jelent majd a megélhetésére nézve – mondta.

Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője hozzászólásában felhívta a figyelmet az európai gazdatüntetésekre.

„A demonstrálók kiindulópontja közös, a gazdák elutasítják a brüsszeli bürokrácia Zöld megállapodásának intézkedéseit, hiszen azok már elfogadhatatlanul nagy terhet rónak a mezőgazdaságra. Brüsszel válasza erre pedig az, hogy az Európai Bizottság előzetes hatásvizsgálatok nélkül újabb célértékeket javasol 2040-re a háború és a rossz gazdasági kilátások ellenére is” – fogalmazott Tóth Edina.

Véleménye szerint a bizottság új javaslatával egy Zöld megállapodás 2-t hirdetett meg.

Magyarország nem kér abból, hogy az európai ipar sanyargatása után a mezőgazdaság következzen – jelentette ki. „Olyan uniós klímapolitikára van szükség, amely felismeri, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság kiemelten fontos ágazata. Rendkívül szomorú, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés figyelmen kívül hagyja az emberek érdekeit, ezért is van szükség változásra. Idén júniusban Brüsszelben változás kell” – tette hozzá.