Hosszú távú támogatás. Volodimir Zelenszkij Alexander De Croo belga miniszterelnökkel írt alá biztonsági megállapodást
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben.
2024. május 28., 14:392024. május 28., 14:39
Hadja Lahbib belga külügyminiszter bejelentette, hogy a megállapodás értelmében országa 2028-ig harminc F-16-os vadászrepülőgépet ajánl fel Ukrajnának, és az első gépeket még az év végéig átadják Kijevnek.
Az ukrán elnök az X közösségi platformon közzétett, az MTI által idézett bejegyzésében azt írta:
A megállapodás továbbá garantálja, hogy szükség esetén Belgium időben nyújt biztonsági támogatást, magában foglalja modern páncélozott járművek, az ukrán légierő és légvédelem igényeit kielégítő felszerelések biztosítását, a tengeri biztonság megerősítését, az aknamentesítéshez nyújtott segítséget, a tüzérségi lőszerek szállítására alakult nemzetközi koalícióban való részvételt, valamint katonai kiképzés biztosítását.
A paktum ezenkívül
Belgium tavaly csatlakozott az „F-16-os koalícióhoz”, amelynek célja, hogy – Hollandiával, Dániával és Norvégiával közösen – vadászbombázókat szállítson Ukrajnának.
Belgium kötelezettségvállalása kezdetben kiképzési támogatás, valamint technikai és logisztikai segítségnyújtás biztosításából állt. A kormány azonban már tavaly ősszel megígérte, hogy az első F-35-ös vadászgépek leszállítását követően több repülőgépet is szállítanak.
Hadja Lahbib most azt mondta:
Eközben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően kijelentette: Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz.
Josep Borrell érkezésekor hangsúlyozta, hogy
„Megtorolhatnám, vagy harcolhatnék az ellen jogosan, aki a területéről harcol ellenem” – fogalmazott.
A főképviselő arra buzdította a tagországokat, hogy „helyezzék egyensúlyba” az eszkalációtól való félelmüket Ukrajna védekezési igényével, és teljesítsék a Kijevnek ígért fegyverszállításokat.
– hívta fel a figyelmet.
Ukrajna többször kérte nyugati szövetségeseit, hogy tegyék lehetővé számára oroszországi célpontok elérését nagyobb hatótávolságú fegyverrel – emlékeztetett.
Egy újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a tagállamok megállapodtak abban, hogy az Európai Békekerethez nyújtott magyar hozzájárulást nem fordítják Ukrajna katonai támogatására, Borrell azt mondta, a magyar aggodalmak nem a védelem kérdésével, hanem egyebek mellett azzal vannak összefüggésben, hogy egyes magyar vállalatok problémákkal küzdenek Ukrajnában, illetve azzal, ahogyan Ukrajna a területén élő magyar kisebbségekkel bánik.
Közölte:
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter érkezésekor azt mondta, Hollandia felajánlja a Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rendelkezésre álló egységeinek egy részét Ukrajnának. Közölte, Hollandia jelenleg azon dolgozik, hogy több partnerrel szorosan együttműködve összeállítsanak és előkészítsenek egy teljes Patriot légvédelmi rendszert ukrajnai szállításra.
– fogalmazott.
Azzal összefüggésben, hogy Kijev nyugati fegyverekkel indítson támadást orosz célpontok ellen, a holland védelmi tárcavezető azt mondta, Hollandiában nincsenek erre vonatkozó korlátozások, és reményét fejezte ki, hogy más országok, melyek jelenleg eltérő álláspontot képviselnek, megváltoztatják ezzel összefüggő véleményüket.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter érkezésekor azt mondta, „őszintén reméli”, hogy minden ország, amely fegyvert adott Ukrajnának, megadja az engedélyt Kijevnek, hogy azokat orosz célpontok ellen használják. „Nem lehet normális az, hogy Oroszország nagyon távolról támad Ukrajna területére, az ukránok pedig fél kézzel a hátuk mögött harcolnak” – mondta az észt politikus.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!