Még mondja valaki, hogy nem életre való, könnyen leírható nép csatlakozott idén az Európai Unióhoz. (Bár egyébként már az is kérdéses, ki is csatlakozott kihez, hiszen mind Madridban, mind Rómában román volt az első újszülött, szóval, ha így megy tovább, lesz még Luxemburg román falu). A hazai települések önkormányzatai közül köztudomásúlag kevés mondhatja el magáról, hogy kedvező anyagi helyzetben vág neki az uniós nívó eléréséhez szükséges infrastruktúrafejlesztésnek.
Ráadásul az uniós alapok egyelőre még nem teljes mértékben hozzáférhetőek, ezért aztán szükségmegoldásokhoz kell folyamodni. És itt jön be a zsigeri balkano-kelet-europid zsenialitás, amelynek legutóbbi megnyilvánulása a lupényi városatyák döntése, amelynek értelmében egy földgázhálózatért cserébe eladták a város második ligás labdarúgó-csapatának kapusát az első osztályban szereplő Petrozsénynak.
Lupényben ugyanis az önkormányzat működteti a labdarúgóklubot, így a játékosok eladásáért kapott összeg is a várost illeti. Mivel pedig most égetően szükségessé vált a földgáz bevezetése, úgy döntöttek, a hálóőrért cserében ezt kérik Alin Simotától, a petrozsényi klub tulajdonosától.
A tranzakció eddig nem is sejtett távlatokat nyit a településfejlesztés terén, és akár más, viszonylag jónak mondható sportklubokkal rendelkező városok számára is kiutat jelenthet. Árfolyamlistát is összeállíthatnának, amelyen rögzítenék, hogy egy gólerős csatárért a város főbb útvonalainak leaszfaltozása várható el, a teljes csatársorért pedig már körgyűrű jár. Egy irányítóért iskolafelújítás, támadó középpályásért korszerű mosdók az óvodákba és napközikbe, védekező középpályásért eurokonform játszóterek, egy tehetséges középpályásért pedig röntgenfelszerelések járnak a város kórházainak. Teljes hátvédsorért pedig egyenesen egy új kórház.
És akkor az EU-tól végülis szinte már csak utánpótlás-képzésre kell támogatást kérni.
Látogatottsági adatok