Született jobbosok

Néhány amerikai tudósnak hála, minap megtudtam, milyen biológiai/fiziológiai hajlamokból eredeztethetők politikai nézeteim, szimpátiáim. Neb-raskai kutatók ugyanis egy kép- és hanghatásokat felhasználó módszerrel, rendkívül reprezentatív mintán – 46 önkéntesen – kimutatták: „a könnyebben megriasztható, megfélemlíthető egyének” inkább hajlanak arra, hogy a politikai jobboldalt támogassák, míg a természetüknél fogva nyugodtabb és megfontoltabb alkatú emberek többnyire a baloldalra szavaznak. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy komikusnak találom az emberi cselekvések genetikai magyarázatait, mivel magam is nagy fontosságot tulajdonítok az öröklött beidegződéseknek, hajlamoknak. Abba se menjünk bele, hogy az ún. jobboldaliságnak gyakran eltérő ismérvei vannak más kulturális közegekben – nem egészen ugyanazt jelenti e fogalom például a laicizmusára büszke Franciaországban és az erős protestáns beágyazottságú Egyesült Államokban. Pusztán meghökkentőnek találom a „tudományos megalapozottságú” szentenciát: apuskám, ha netán elleneznéd az abortuszt, az azért van, mert ijedős, gyáva nyúlnak születtél. (Ha pedig nem érted a kettő közötti logikus és egyenes összefüggést, az meg bizonyára annak tulajdonítható, hogy sötét reakciós a lelked.) A méltányosság kedvéért jegyezzük meg, hogy a kutatók hangsúlyozták: kísérletüknek nincs politikai relevanciája, és csak azt szerették volna demonstrálni, hogy a politikai-értékrendbeli attitűd nem egyszerűen szabad akarat kérdése, gyökerei „mélyebbek és reflexszerűek”. Ezt természetesen eddig nem is gyanítottuk.
A legújabb kutatásoknak azt kéne kideríteniük: miféle biológiai okok késztetnek valakit arra manapság, hogy amerikai tudós legyen – aztán sürgősen lokalizálni az ezért felelős géneket, amíg még nem késő.