Pókok és szépasszonyok

A cikk hangneme viszont a vártnál szakszerűbb – kiderül, hogy a jelenségnek már jól csengő nevet is adtak: venustrafóbia. Klausztrofóbia, agorafóbia, arachnofóbia, venustrafóbia. Mostantól egy kalap alá sorolhatjuk a pókokat és a szépasszonyokat, hiszen vannak, akiket mindkettőtől páni félelem fog el? Az ember lánya rákeres, és ott van ni: Diccionario de los fobias...Venustrafobia: Miedo a las mujeres hermosas. Ne ijedjen meg az olvasó, nem spanyolóra következik, a fenti idézet pusztán annak bizonyítékául szolgál: a jelenség tényleg létezik. És ettől máris meglódul az ember lányának fantáziája: látni véli, ahogy férfiak tucatjai verejtékező homlokkal menekülnek ki egy szépségversenyről, mert kitört rajtuk a venustrafóbia. Vagy elképzeli a napfényes jövőt, amikor nyugodtan flangálhat pattanásos arccal, pluszkilókkal, slamposan, hiszen ez az egyetlen módja, hogy láttára ne álmodjanak rosszat a teremtés koronái. Közben megtalálja a szépasszonypánik tüneteinek felsorolását is: a szenvedő alany nem kap levegőt, erősen izzad, szédül, hányingert érez, kiszárad a szája, sőt szívritmuszavar vagy halálfélelem is felléphet. Szegény pasasok! A kezelési módok pedig nem valami meggyőzőek: energiapszichológia, ami olyan, mint az akupunktúra tűk nélkül, állítja a honlap. Vagy hipnózis. Jobbat nem tudnak. Csúnyácska, csúnya, ronda, bányarém fehérnépek, tiétek a jövő. Legalábbis addig, amíg fel nem fedezik az adoniszfóbiát...