Úgy néz ki, hogy a legteljesebb mértékben át kell értékelnem eddigi életfelfogásomat.
Eddig ugyanis az egészséges életmód megszállott híve voltam, például férfiasan be kell vallanom, hogy életemben még egyetlen szál cigarettára sem gyújtottam rá soha, arról nem is beszélve, hogy kávézni sem kávézom, igaz, ez független az ital egészségre gyakorolt hatásától: egyszerűen már az illatát sem szeretem.
De a jelek szerint ezen most változtatnom kell. Egy kaliforniai intézet, amely a szigorúan pattogó, germános Kaiser Permanente névre hallgat (bár, mondjuk, ez elég hülye név egy ilyen komoly intézet számára, inkább valami középkategóriás cipőkrém jut róla az ember eszébe) több mint 125 ezer férfit és nőt figyelt meg, akik 1978 és 1985 között májvizsgálaton estek át. 2001-re közülük 330-nál fejlődött ki májzsugor: 199 esetben a cirrózist az alkoholizmus számlájára írták. Kiderült azonban, hogy azok, akik napi
1–3 csésze feketét fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb kockázattal számolhattak, négy vagy annál több csésze pedig 80 százalékkal csökkentette a májzsugor veszélyét. A felmérés szerint a kávézók között valamivel kisebb az egyéb eredetű májzsugor kifejlődésének kockázata is.
Szóval halleluja és hurrá, a továbbiakban nem kell amiatt aggódnom, ha esetleg beülünk a cimborákkal esténként valami hangulatos kis vendéglátó-ipari egységbe, hiszen ha bármi más igen, a jelek szerint a májam már biztosan nem fogja bánni. (Bár azért előbb nem ártana megvizsgálni, vajon a Kaiser Permanente intézet főtámogatói között nincs-e véletlenül egy-két kávétermelő cég is.) Egyszerűen rá kell szoknom a kávéra, lehetőleg oly mértékben, hogy naponta körülbelül ötször még a kávé mellé is kávét igyak, és ettől garantáltan olyan fitt lesz a májam, mintha frissen kaptam volna egy szervbankból. Meg aztán abba is gondoljunk bele, mennyivel elegánsabb koffeinmérgezésben elpatkolni, mint májzsugorban.
szóljon hozzá!