Jaj, de magos...

Nem bírtam ki (nevetés nélkül sem), utána kellett néznem a dolognak. Mint kiderült, a nagy, tölcséres, lelógó virágairól ismert, dísznövényként termesztett angyaltrombita valamennyi része – magja, levele, virága és gyökere is – narko-tikus hatású. A burgonyafélék családjába tartozik, ami azért fontos, mert rokonaival (csattanó maszlag, bolondító beléndek) együtt az angyaltrombita minden része, főleg a virága és a termése mérgező. Csíkszéktől kicsit odébb, még ennél is többet tudnak a cuccról: az Andokban kis mennyiségű magot porrá őrölnek, és italokhoz adagolják. Néhány nyugat-amazóniai törzs serdülőkori rítusként orális vagy rektális beöntést alkalmaz az itókából. Törzsi rituálékon Mexikóban jóslásra vagy a Wysoccan nevű ital elkészítésére használják, melyet a fiatalkorúak férfivá avatásukkor isznak meg.

Az önkormányzat kertészete azóta kigyomlálta a bódító virágágyást, s a napokban állítólag új, kevésbé ártalmas dísznövények kerülnek majd a városközpont zöldövezetébe.

Nem az első eset, amikor ilyen esetet látok-hallok. Ugyancsak egy székelyföldi kisvárosban történt, hogy egy csendes nyári vasárnapon egy fekete furgon fékcsikorgása verte fel az egyik kevésbé forgalmas macskaköves utcában heverésző kutyákat. Négy civilbe öltözött fiatalember ugrott ki a járgányból, majd – akár egy rajtaütéses akcióban – berontottak az egyik takaros kis ház udvarára, ahol egy idős házaspár épp a kertben gyomlált. Helyi szokás szerint a szomszédság a függöny mögül figyelte a történéseket. Néhány perc múlva az egyik „vendég” (napszemüveg, fekete póló, fekete farmer, mint a filmekben) egy fél zsák (!) vadkenderrel tért vissza az autóhoz, mögötte kollégája a háziakkal, akiket természetesen az autóba tessékelt. Néhány óra múlva az öregek hazatérhettek az „interjúról”. Később tudtam meg, szegények nagyon nehezen tudták elmagyarázni a napszemüvegeseknek, hogy a kendert arrafelé azért ültetik az idősebbek a krumpliföld köré, mert állítólag távol tartja a bogarakat…