Férfiak napja

A kampányt az egyik söripari konszern kezdte, ám mivel a népi bölcsesség szerint lopni csak tiszta forrásból érdemes, egy másik cég olyan jónak találta az ötletet, hogy fölkarolta, természetesen a saját márkáját javasolva a férfinap fõtámogatójául. A kezdeményezés lényege: a nõnap mintájára az év egy napját nyilvánítsák a férfiak napjává. A kijelölt dátum történetesen május ötödike. Hogy miért, az rejtély, talán azért, mert ezen a napon nem történt az égvilágon semmi említésre méltó.

A reklámkampányban természetesen csupa „férfias” foglalkozás büntetlen gyakorlására javasolják a férfinapot. Ilyen a haveri társasággal történõ sörözés, a meccsnézés közbeni sörözés, a haverekkel játszott sörmeccseket követõ sörözés, valamint a focimeccsek helyetti sörözés.

A spotokat nézve aztán elgondolkodtam: valóban ez volna a férfiasság esszenciája? A maszkulinitás nonpluszultrájának a csimborasszója? Mert ha igen, akkor jól nézünk ki. Elsõsorban azért, mert ezen nemes elfoglaltságok – legalábbis bõvebb ismeretségi körömben – távolról sem kizárólag a férfiak privilégiumai.

Hölgyismerõseim közül jó néhányan járnak a közhelyes reklámokban a férfiak „szentélyeként” jellemzett kocsmákba, ahol õk is gyakorta fogyasztják a kampányt kitaláló cégek termékeit. Arról nem is beszélve, hogy jó néhányuk még a sportot is szereti. Sõt férfiakat megszégyenítõ fanatizmussal képes labdarúgó-mérkõzéseken szurkolni, nem csupán a televíziók elõtt, hanem a stadionok lelátóin is.

Szóval nem ártana észrevenni, hogy ma már gyakorlatilag egyetlen, korábban kizárólag a férfiak territóriumának tekintett foglalatosság sem zárt a nõk elõtt. Még az állva pisilés sem, mióta egy amerikai feltalálónõ kitalált egy kiegészítõt, ami a nõk elõtt is megnyitja e nemes mûvelet gyakorlásának lehetõségét.

Úgyhogy lenne egy javaslatom, hogy most, amikor a nõk lassan már a heresérvet is eltanulják tõlünk, hogyan is járjunk el a férfinap kapcsán. A dolog egyszerû: ünnepeljük sallangmentesen, néhány szál virággal március nyolcadikán.