A virtuális nyálcsorgatás

A dolog egyrészt roppant szórakoztató. Elég csak elolvasni néhány bemutatkozó adatlapot. Innen megtudhatja az ember fia, hogy a 17 éves – teszem azt – Rodicának A Da Vinci-kód a kedvenc regénye, zenében pedig Britney Spearsre esküszik, ezzel szemben a 19 éves Erzsi Paulo Coelho könyveiért és Celine Dion muzsikájáért tenné tűzbe a kezét, érdeklődési körükbe tartozik az ismerkedés, partizás, a világ új kihívásainak beható kutatása. Ez már elég, hogy az embernek jó napja legyen tőle, de vannak még bónuszok. A decensebb, szolidabb „look”-kal rendelkező ifjú hölgyek mellett ugyanis se szeri, se száma a kihívóan közszemlére tett popsiknak, comboknak, kivillanó kebleknek, tangabugyi által alig takart öleknek, sőt e sorok írója bukkant már rá olyan leányzó fotókollekciójára, amely az Isten teremtő aktusának végeredményét a maga pőreségében mutatja meg. Némi bizakodásra adhat okot, ha a szóban forgó személy megjegyzi, hogy szingli, hadd bosszankodjon Mikola István, ha netán erre téved. És persze az ismerkedni vágyó fiatalemberek némelyike is előszeretettel csillogtatja meg adoniszi testét. A legszórakoztatóbb viszont a hozzászólások sora, hasonló magvas, mélyreható észrevételekkel: oohh, you’re so pretty, esti cea mai tare, fetitza faina, kurrva jól nézel ki, bárcsak ott lehetnék melletted a fűben, fantasztikus melleid vannak – nem ragozom. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy 26 éves vagyok, hímnemű, heteroszexuális, bár kedvenc könyvem nem A Da Vinci-kód, és hát, igen, Coelhóért sem rajongok... De végül is, Isten neki, ebben talán kiegyezhetünk.