Akinek visszatartják a jogosítványát, elméleti órákra kell járnia
Nem kell szeptember 21-étől attól rettegniük a radarjelzőt használó gépkocsivezetőknek, hogy a forgalmi rendőr elkobozhatja készüléküket, az ekkortól érvénybe lépő új közlekedési törvénykönyv ugyanis engedélyezi ezek használatát. Ez azonban talán az egyetlen könnyítés, több téren is szigorításokat vezet be a 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító KRESZ.
2006. augusztus 22., 00:002006. augusztus 22., 00:00
Hivatalosan is lehet használni a radarjelző készüléket, ám kötelező lesz közutakon napközben is meggyújtani a rövidfényt – áll többek között a szeptember 21-én érvénybe lépő új, a 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító közlekedési törvénykönyvben (KRESZ). Akárcsak a jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében, a gépkocsi-vezetői jogosítványt szeptembertől is 30, 60, illetve 90 napra tarthatja vissza a közlekedési rendőrség. Mivel a törvénykönyv életbelépésével immár a valóságban is gyakorolni fogják a büntetőpontok rendszerét, és minden közúti kihágás megfelelő számú pontot von majd maga után, a jogosítvány visszatartása is nagyrészt ezektől függ. Így amennyiben valaki összegyűjt 15 büntetőpontot, 30 napra elveszik a jogosítványát. Ha pedig az ezt követő 12 hónapban újabb 15 pontot „sikerül” összegyűjtenie, 60 napra kell megválnia az okmánytól. Mivel ilyen esetekben nem a közutakon ellenőrző rendőrnek a feladata bevonni a jogosítványt, a szabálytalankodó sofőr írásbeli figyelmeztetést kap állandó lakcímére, és legtöbb öt napon belül köteles leadnia jogosítványát a rendőrségen. A tett helyszínén azokban az esetekben veheti el 30 napra a jogosítványt a közlekedési rendőr, ha az illető a piros jelzőlámpánál álló kocsisort előz, illetve átjárón, vagy szabálytalanul előz, nem ad elsőbbséget az ő menetirányában már zebrán levő gyalogosoknak, nem veszi figyelembe a villanyrendőr piros jelzését vagy a közlekedési rendőr jelzését. Szintén 30 napra veszik el a jogosítványát annak aki könnyebb, csupán anyagi károkkal járó balesetet nem jelent rögtön a legközelebbi rendőrségen. A közlekedési szabályok súlyosabb áthágása esetén 60 napra tiltják el a vezetéstől a szabálytalankodót. Ha egy gépkocsivezető nem ad elsőbbséget annak, akinek a forgalmi szabályok szerint elsőbbsége lenne, a villanyrendőr piros jelzésénél előz, vagy áthalad rajta, és balesetet okoz, két hónapra kell búcsút vennie jogosítványától. Ugyancsak két hónapra függesztik fel a jogosítványt, ha a sofőr nem tartja be az ideiglenes jelzéseket, nem ad elsőbbséget a hivatalos konvojoknak, az ellenkező irányba haladó sávon közlekedik (kivéve a szabályos előzést). Három hónapra tartják vissza a jogosítványát azoknak, akik ittasan vezetnek, vagy ha súlyos rendellenességet mutat a fékrendszerük vagy a kormányművük. Szintén 90 napig nem vezethet az, aki nem áll meg a már leengedett vasúti sorompónál, vagy óránként több mint 50 kilométerrel haladja meg a megengedett sebességet. A literenkénti 8 grammot meghaladó alkoholszint a vérben azonban már egytől öt évig terjedő börtönbüntetést von maga után. Lényeges szigorítása az új KRESZ-nek: amennyiben valakinek visszatartották a jogosítványát, annak kötelező elvégeznie egy közlekedéselméleti tanfolyamot ahhoz, hogy igazolványát visszakaphassa. Mint ismeretes, mostanáig csak azoknak kellett újból elvégezniük a tanfolyamot, akik határidő előtt szerettek volna ismét vezetni. Autópályákon, országutakon vagy az európai utakon ezentúl napközben is használni kell a rövidfényt – írja elő továbbá az új KRESZ. Egy másik lényeges módosítása a törvénykönyvnek, hogy amennyiben valaki kötelező felelősségbiztosítás nélkül vezet, a forgalmi rendőr visszatartja jogosítványát és a gépkocsi számtábláját egyaránt. Ha pedig 30 napon belül nem bizonyítja, hogy kifizette a biztosítást, törlik a gépkocsit a forgalomból. Talán az egyetlen módosítás, amelynek a gépkocsivezetők örülhetnek, az, hogy ezentúl megengedett a radarjelző készülékek használata. Az új KRESZ szerint ugyanakkor teljes mértékben a gyalogos vonható felelősségre azokban az esetekben, amikor nem az átjárón halad át az úttesten, és ebből baleset származik. A bírságot feltételező valamennyi pontért a minimálbér 10 százalékát kell majd fizetni. Például 2-3 bírságpont jár azért, ha valaki az alsó sebességhatárnál óránkénti 10 kilométerrel lassabban halad. 9–20 pontnak megfelelő pénzbírságot kell majd fizetnie annak, akinek riasztóberendezése több mint egy percen át szól, és a berendezés hangereje meghaladja a törvény által előirányzott zajszintet. 6–8 bírságpont jár azért, ha a gépkocsivezető nem hagyja, hogy az útkereszteződésbe ragadt sofőr elhagyhassa a kereszteződést.
Egyszerűsödik A vizsga – nem lesznek többé beugratós kérdések Nemcsak a KRESZ változik szeptembertől, hanem a sofőrvizsgán kötelező tesztek rendszere is. A forgalmi rendőrség közleménye szerint a tesztek egyszerűsödnek: bár az eddigi 26 kérdés helyett 50 kérdésre kell választ adniuk a jogosítványért vizsgázóknak, nem lesznek többé beugratós kérdések. Továbbá csak egyetlen helyes válasz lesz a kérdésre, nem pedig három, kettő, egy vagy egy sem. Újítás az is, hogy ezentúl nemcsak az állandó lakcímben szereplő településen lehet majd vizsgázni, hanem az ideiglenes tartózkodási helyen is.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!