Románia gyakori ügyfél Strasbourgban

Tíz év óta első ízben tavaly csökkent az Emberi Jogok Európai Bíróságához beadott panaszok száma: 2005-ben 43 500 beadvány érkezett, hatszázzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő bíróság egyedülálló a maga nemében: 800 millió európai lakos fordulhat hozzá, ha úgy véli, hogy jogait megsértették, és saját hazájában már kimerítette a jogorvoslati lehetőségeket.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához különösen a kilencvenes évek, azaz a kelet-közép-európai országok ET-hoz való csatlakozása óta özönlenek az ügyek: 2005-ben öszszesen 56 ezer beadvány várt elbírálásra, s ezek több mint fele négy államból – Oroszország, Törökország, Románia és Lengyelország – gyűlt össze. Habár tavaly a bíróság munkáját megreformálták, igyekezve meggyorsítani az ügyintézést, Luzius Wildhaber, a testület elnöke attól tart, hogy a függőben lévő ügyek száma öt év alatt megháromszorozódhat. Az ügymenet még mindig olyan lassú, hogy az összes ügy négy százaléka több mint öt éve vár ítélethirdetésre. Márpedig az öt évnél hosszabb peres eljárásokat a nemzetközi joggyakorlat elhúzódó, túl lassú procedúrának tekinti, s az Emberi Jogok Európai Bírósága számtalan esetben ítélt el államokat ezen időtartam túllépése miatt. Azaz ezekben az esetekben saját magát is el kellene ítélnie.
Az 1959-ben megalakult strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nemzetközi bíróság. A testületet az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása hozta létre, és ez az egyezmény határozza meg működését is: tartalmazza azon jogokat és biztosítékokat, amelyeknek tiszteletben tartását vállalták az Európa Tanács tagállamai (jelenleg 45). Románia 1994-ben csatlakozott az egyezményt vállaló országokhoz. Az emberi jogi bíróságot 45 bíró alkotja, azaz mindig annyi, ahány ország csatlakozott az ET-hez. A bírók azonban függetlenek, és nem képviselnek egyetlen államot sem.

Hogyan lehet az Emberi Jogok
Európai Bíróságához fordulni?
Kérelemmel fordulhat a bírósághoz minden olyan személy, aki úgy ítéli meg, hogy személyesen és közvetlenül sérelem érte az Emberi Jogok Európai Egyezményébe vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveibe foglalt jogok és biztosítékok vonatkozásában. Nem lehet egyénekkel vagy magánintézményekkel szembeni eljárást kezdeményezni, csakis valamely állam, illetve az államhatalmat képviselő szervek ellen lehet panaszt emelni. Csak olyan országokat lehet azonban perbe fogni, amelyekre nézve kötelező az egyezmény. Az viszont már nem kötelező, hogy a kérelmező – aki lehet magánszemély vagy jogi személy egyaránt – az ET valamely tagállamának állampolgára legyen; elegendő, ha a sérelmezett jogsértést az egyezményt vállaló országok valamelyikének „joghatósága” anem orvosolta. Egyébként csakis akkor indokolt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, amikor már az érintett országban minden létező jogorvoslati formát kimerített – ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott, majd a fellebbviteli bíróságokhoz benyújtott jogkeresetet jelenti. Miután megszületik a legfelsőbb bíróság határozata, hat hónap áll az érintett rendelkezésére, hogy a Bírósághoz forduljon, ezen időszak letelte után ugyanis a Bíróság nem fogadhatja el kérelmet.
A jogi eljárást kezdeményezőnek ugyanakkor személyesen kell elszenvednie a jogsértést; nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel kapcsolatban például azért, mert az méltánytalannak tűnik, továbbá nem nyújtható be panasz más személyek nevében – kivéve, ha a panaszt benyújtó személy hivatalos képviselő, és a képviseltek személyazonossága egyértelmű.
A kérelemnek az egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. A panaszolt jogsértés lehet többek között fogva tartott kínzása és bántalmazása; a fogva tartás törvényellenessége; polgári vagy büntetőeljárások hiányosságai; megkülönböztetés valamely jog gyakorlása során; az intézményekben elhelyezett gyermekek szüleinek jogai; magánlakás és levelezés tiszteletben tartása; a véleménynyilvánítás vagy a tájékoztatás, illetve a tájékozódás korlátozása, gyűlésen vagy tüntetésen való szabad részvétel; kiutasítás vagy kiadatás; tulajdon elkobzása vagy kisajátítása.

Hová kell benyújtani a kérelmet?
Annak a személynek, aki egyezménysértés áldozatának érzi magát, a Bírósághoz intézett levélben kell részletesen megfogalmaznia panaszát, illetve ki kell töltenie a kérelmezői formanyomtatványt (www.echr.coe.int), és a következő címre kell elküldenie: The Registrar, European Court of Human Rights, Council of Europe, F-67075 Strasbourg Cedex. Ha valaki a kérelmet faxon nyújtja be, akkor is kell küldeni egy példányt postán is.
A kérelem megfogalmazható a Bíróság egyik hivatalos nyelvén, tehát angolul vagy franciául, vagy olyan állam hivatalos nyelvén, amely megerősítette az Egyezményt, így magyarul vagy románul is. Ugyanakkor nincs értelme annak, hogy a kérelmező Strasbourgba utazzék, hogy személyesen nyújtsa be kérését, ugyanis nem vizsgálják meg hamarabb panaszát, és jogi tanácsadásban sem részesítik.

Hogyan zajlik az eljárás,
mennyibe kerül a „döntés”?
A Bíróságnak előbb azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. Amennyiben ugyanis a panasz tárgya nem felel meg az egyezményben meghatározott feltételeknek, a kérelmet elutasítják. Ha azonban elfogadják a kérelmet, akkor első lépésként arra próbálják ösztönözni a feleket – a panasztevőt, illetve az érintett államot –, hogy jussanak békés megegyezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a Bíróság érdemben vizsgálja az ügyet, megállapítva, hogy valóban megsértette-e az illető állam az egyezményt. Maga a jogi eljárás illetékmentes, a panasztevőnek csupán a saját költségeit kell viselnie: ügyvédi díj, illetve a levelezéssel kapcsolatos költségek. Az eljárás egyébként írásban zajlik, a Bíróság általában nem is tart tárgyalást, és a kérelmezőt is írásban értesítik a Bíróság határozatáról. A jelenlegi ügyhátralék miatt a kérelmezőnek azonban sok esetben akár egy évet is várnia kell a kérelem megvizsgálására; ám egyes panaszokat sürgősen, soron kívül vizsgálnak meg, különösen, ha a kérelmezőt azonnali fizikai veszély fenyegeti.
Ha a Bíróság megállapítja, hogy jogsértés történt, igazságos elégtételt nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítésére pénzösszeget ítélhet meg, és az alperesi államot a kérelmező költségeinek a megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság úgy véli, nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell állnia az alperes állam költségeit. A Bíróság azonban nem felelős ítéleteinek végrehajtásáért; amint az ítélet megszületett, a hatáskör átszáll az Európa Tanács Miniszteri Bizottságára – a tagállamok külügyminisztereiből vagy az őket képviselő személyekből álló testület –, amelynek feladata a végrehajtás ellenőrzése, és annak biztosítása, hogy a kártérítést megfizessék.

Az igazságszolgáltatásban észlelt
visszaéléseket romániai szerv is megvizsgálja
Immár romániai szervhez is fordulhatnak azon személyek, akik úgy érzik, a hazai igazságszolgáltatás visszásságainak vagy az igazságszolgáltatásban dolgozók korrupciójának, visszaéléseinek estek áldozatul. A Transparency International Románia kezdeményezésére létrehozott, kimondottan az igazságszolgáltatásban tapasztalt korrupció elleni küzdelmet zászlajára tűző központ ugyanis nap mint nap várja a visszaélésekről szóló panaszokat, jelzésértékű beszámolókat. „Minden egyes hozzánk érkező panaszt megvizsgálunk, és ha arra a következtetésre jutunk, hogy valóban visszaélés történt, korrupcióról vagy érdek-összeférhetetlenségről van szó, akkor tanácsadóink jelezni fogják a panasztevőnek, hogy milyen illetékes szervhez kell fordulnia, és hogyan kell a további kérelmeket megfogalmaznia” – jelentette ki az alig egy hete megalakult központ megnyitásakor Victor Alistar, a Transparency International Románia ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a megnyitón Monica Macovei igazságügyi miniszter is jelezte, a központot az általa vezetett tárca is támogatja, és partnerintézményeként kezeli. „Valamennyi, a központtól érkező megkeresésre válaszolni fogunk” – szögezte le a miniszter asszony, hozzátéve: valamennyi kérést gondosan meg kell vizsgálni, mivel a peres ügyből vesztesként kikerülő fél hajlamos korrupciót felfedezni az eljárásban. Panaszokat egyébként a Transparency International Románia címére lehet küldeni: Bukarest, 1. kerület, Nicolae Bãlcescu sugárút 21. szám, 2. emelet vagy a centru@transparency.org.ro e-mail címre. Érdeklődni lehet ugyanakkor a 021-3177169-es telefonszámon. Az igazságszolgáltatásban észlelt visszaélésekkel foglalkozó központ munkatársait személyesen is fel lehet keresni a fent említett címen hétköznapokon 10–16 óra között.