Korlátozások még hét évig

A 2003-ban módosított román alkotmány ugyan garantálja a magántulajdonhoz való jogot, azonban az alaptörvény 44. szakaszának második cikkelye szerint a külföldiek a román EU-csatlakozás nyomán vagy a kölcsönösségen alapuló nemzetközi szerződések feltételei között szerezhetnek földterületek feletti tulajdonjogot. A módosított alkotmány ugyanakkor bizonyos mértékben enyhített a szigorításon, ugyanis lehetővé tette, hogy a külföldi állampolgárok törvényes örökléssel földterületek fölött is tulajdonjogot szerezhessenek Romániában.

A parlament 2005 novemberében fogadta el a 312-es jogszabályt, amely 2007. január 1-jétől lépett hatályba, és meghatározza a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési jogát Romániában. Ez a rendelkezés az uniós tagállamokban bejegyzett jogi személyekre is vonatkozik, amelyek székhelye Romániában található. Az EU tagállamainak állampolgárai, valamint a tagországokban bejegyzett jogi személyek, amelyek Romániában nem rendelkeznek lakhellyel, illetve székhellyel, 2012-től szerezhetnek tulajdonjogot építési telek felett. Mezőgazdasági földterületeket, valamint erdőket a külföldi állampolgárok csak 2014-től vehetnek tulajdonukba. A jogalkotó tulajdonképpen egy öt és egy hét évre vonatkozó átmeneti időszakot szabott meg, ameddig fennáll a területszerzési tulajdonjog korlátozása. Az említett korlátozás viszont nem vonatkozik a független tevékenységet folytató termelőkre. A 2005/312-es törvény szerint termelőnek minősül az a természetes vagy jogi személy, amely mezőgazdasági vagy fafeldolgozási tevékenységet folytat. A mezőgazdasági földterületeket, valamint erdőket tulajdonba vevő uniós állampolgárok és a tagországokból származó hontalanok az EU tagállamaiban kibocsátott okmányokkal bizonyíthatják termelői minőségüket. A Romániában élő hontalanoknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium bocsátja ki a szükséges elismervényt. Az új tulajdonosok azonban 2014-ig nem változtathatják meg a mezőgazdasági földterület, illetve az erdők rendeltetését.

Ellentmondásos rendelkezések

A 2005/312-es jogszabály értelmében a nem uniós tagországok állampolgárai, valamint a jogi személyek csakis a kölcsönösségen alapuló nemzetközi szerződések feltételei mellett szerezhetnek földterület feletti magántulajdonjogot. Ezt a rendelkezést számos jogász bírálta, ugyanis előírásait nem alkalmazzák abban az esetben, ha az EU-hoz nem csatlakozott ország állampolgára könnyebb feltételek között szerezhetne ingatlant Romániában, mint az uniós állampolgár. A 312-es törvényben ugyanakkor módosították az 1998/241-es jogszabály 6. szakaszát is, amely a közvetlen befektetések ösztönzését szolgálta. A módosítás értelmében a jogi személyek az összes dologi jogot élvezhetik az ingatlanok felett.

Korábbi méltánytalanságok

Az alkotmánymódosítás előtt és az 1998/54-es törvény értelmében a külföldi állampolgárok és hontalanok egyáltalán nem szerezhettek földterületet Romániában. Abban az esetben, azonban, ha egy külföldi állampolgárt törvényes öröklés révén illetett az ingatlan, a joggyakorlat nem járt el egységesen. A szigorúbb értelmezés szerint az ingatlan az állam tulajdonába jutott, az örökös pedig a földterület pénzbeli értékét sem kaphatta meg, mivel öröklési joga nem vonatkozhatott földterületre. A méltányosabb értelmezés szerint a külföldi örökösnek jogában állt a terület pénzbeli értékét igényelni. Amennyiben a területen egy épület is állt, az örökös tulajdonába vehette azt, és ezáltal felülépítményi joggal is rendelkezett. Az önkényesen államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról a 2001-ben elfogadott 10-es törvény rendelkezik. Mivel az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, hogy külföldi állampolgárok tulajdonjogot szerezhessenek földterületek felett, a jogalkotó haszonélvezeti joggal ruházta fel azokat az idegen állampolgárokat, akik visszaigényelték jogtalanul államosított területeiket. A visszaigénylő azonban nem rendelkezhetett az ingatlanról, az állam pedig elővásárlási joggal rendelkezett a földterületre. Amennyiben az ingatlan román állampolgár vagy jogi személy birtokába jutott, a haszonélvezeti jogot teljes tulajdonjoggá minősítették át.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott államok is szabtak átmeneti időszakot az idegen állampolgárok ingatlanszerzési jogához. A legszigorúbb intézkedéseket Lengyelországban vezettek be. Itt az uniós állampolgárok 2016-tól szerezhetnek földterületet. Magyarország, Csehország, Észtország és Szlovákia 3 éves átmeneti időszakot vezetett be, a bolgár rendelkezések pedig a román jogszabályokhoz hasonlóak.

B. Z.

A jogszabályok „megkerülése”

Noha az idegen állampolgárok, hontalanok, valamint jogi személyek 2007. január 1-jéig Romániában nem szerezhettek földterületek feletti magánjogot, az 1998/54-es törvény hiányosságai mégis lehetővé tették ezt. Számos külföldi Romániában jegyeztetett be jogi személyt, amely így hazainak számított, ezáltal elhárult az ingatlanszerzési tilalom. Ezt a kiskaput kihasználva külföldi állampolgárok elsősorban a Bánságban vásároltak jelentős méretű földterületeket 2007 előtt.