Románia csatlakozását követően több közösségi fórumhoz fordulhat panaszával a lakosság.
A január elsejei európai uniós csatlakozást követően a román állampolgárok, a Romániában bejegyzett vállalkozások és a Romániában állandó lakhellyel rendelkező személyek számára is megnyílt a lehetőség, hogy az uniós intézményrendszeren belül tegyenek panaszt az őket ért esetleges sérelmek esetén.
2007. január 30., 00:002007. január 30., 00:00
Európai Ombudsman
Az Európai Ombudsman intézményét az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés (Szerződés az Európai Unióról) hozta létre. Tevékenysége szoros kapcsolatban áll az Európai Parlamenttel, mivel a parlament választja meg és nevezi ki, mandátum egybeesik a parlamenti képviselőkével, és székhelye is Strasbourgban található. Az ombudsman a hozzá benyújtott egyéni panaszok nyomán jár el. Panasszal élhet nála az EU bármely állampolgára vagy az Unió területén bejegyzett irodával rendelkező vállalkozás vagy szervezet, ha megítélése szerint valamelyik közösségi intézmény jogszerűtlenül vagy helytelenül járt el vele szemben. Ezen esetek körébe tartozik minden eljárási szabálysértés, tisztességtelen eljárás, hátrányos megkülönböztetés, hatalommal való visszaélés, az információ hiánya vagy információközlés megtagadása és a méltánytalan késedelem. Az ügyek felderítését az ombudsman széles körű vizsgálati jogosultságai segítik. Minden uniós szervnek, intézménynek, testületnek és állampolgárnak kötelessége az eljárás során az információszolgáltatás. Hatásköre egyedül az európai bíróság tevékenységének vizsgálatára, valamint a már jogerősen lezárt vagy jogvita tárgyát képező esetekre nem terjed ki. Továbbá a népügyvédnek nem tartoznak a hatáskörébe az országos intézmények elleni panaszok sem. Ha egy panasz jogosnak bizonyult, és sikerült az ügyben a jogsértést sikerült felderíteni, az ombudsman megegyezéses megoldást keres, ha ez sikertelen, ajánlásokat fogalmaz meg az intézmény számára, ha pedig ez sem vezet eredményre, az Európai Parlament elé tárja az esetet. Panaszt e-mailben, faxon és levélben lehet tenni a sérelem elszenvedését követő két éven belül.
Avenue du Président Robert Schuman BP 403, F-67001, Strasbourg Cedex, France. Tel.: +33 (0)388-172313, Fax: +33 (0)388-179062, e-mail: euroombudsman@europarl.eu.int, internet: www.ombudsman.europa.eu
Az Európai Parlament petíciós bizottsága
A petíciós bizottságot már 1985-ben létrehozták az Európai Parlamentben, a petícióbenyújtás „törvényileg biztosított” joga azonban a Maastrichti Szerződéssel, az uniós polgárság bevezetésével született meg. Az uniós polgárok egyénileg vagy másokkal közösen arra jogosultak, hogy panaszt nyújtsanak be az Európai Parlamenthez, ezeket pedig a kimondottan erre a célra létrehozott petíciós bizottság bírálja el. Az Európai Parlament petíciós bizottsága jelenleg a legszélesebb hatáskörrel rendelkező intézmény, de mivel nem igazságszolgáltatási szerv, nem hozhat ítéleteket, és nem is vonhatja vissza az EU-tagállamok bírósági ítéleteit. A petíciónak az Unió valamelyik tevékenységi körébe tartozó, a benyújtó személyt közvetlenül érintő problémára kell vonatkoznia, mint például a személyek szabad mozgása, az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem vagy a környezetvédelem. A petíciós bizottság ellenőrzi, hogy a megkeresés elfogadható-e, alaposan megvizsgálja a kérdést, és határoz az alkalmazandó intézkedés típusáról. A bizottság kérhet témába vágó információkat az Európai Bizottságtól, konzultálhat más intézményekkel, meghallgatásokat, terepszemléket szervezhet, együttműködhet az országos hatóságokkal – gyakorlatilag bármilyen tevékenységet folytathat, amit szükségesnek tart. A petíció benyújtása a panaszos számára teljesen ingyenes, a szöveget írásban, az EU valamelyik hivatalos nyelvén – tehát akár magyarul vagy románul is – kell megfogalmazni, és e-mailben, illetve postai úton is el lehet juttatni a címzetthez.
Parlement européen Commission des pétitions Secrétariat, Rue Wiertz B-1047, Bruxelles, Belgium. e-mail: petitions@europarl.europa.eu, internet: http://ec.europa.eu/europedirect/index_en.htm
Európai Bizottság
Mindenkinek jogában áll panasszal élni az Európai Bizottság felé bármely tagállamnak tulajdonítható olyan intézkedéssel vagy gyakorlattal kapcsolatban, melyet a panaszos a közösségi joggal ellentétesnek ítél. A bizottság szolgálatai felmérik a panasz nyomán érvénybe léptethető intézkedéseket, adott esetben szabálysértési eljárás megindítását. A polgárok szintén élhetnek panasszal abban az esetben, ha az Európai Bizottság alkalmazottai nem tartják be a bizottság nyilvánossággal fenntartott kapcsolatáról szóló, „a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatot”. Egy panaszt csak akkor fogadnak el, ha a benyújtó azt jelzi, hogy valamely tagállam megsértette a közösségi jogokat. A bizottságnak egy év áll rendelkezésére, hogy ezt eldöntse. A panaszos nem fellebbezheti meg a bizottság döntését, és nem kaphat meghallgatást az ügy lefolyási ideje alatt, de folyamatosan értesítik a fontosabb fejleményekről.
Az európai bíróság – vagy teljes nevén az Európai Közösségek Bírósága – az Európai Unió legfelsőbb jogértelmező fóruma. Feladata a közösségi jog betartásának felügyelete, a többi közösségi szerv munkájának törvényességi ellenőrzése és a jogi viták elrendezése az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, valamint a hatáskörrel rendelkező közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. A luxembourgi székhelyű bíróságnak három fóruma van, a tulajdonképpeni bíróság, az Elsőfokú Bíróság, valamint a Közszolgálati Törvényszék. A bíróság egyik legfontosabb feladata az uniós szabályok őrének számító Európai Bizottság (EB) és a tagállamok közti vitás ügyek elrendezése. Ha az EB megállapítja, hogy egy tagállam megsértette a közösségi jogot, s utólagos felszólításra sem tesz eleget az uniós szerződésekből fakadó kötelezettségeinek, akkor az EB bepereli ezt az államot a bíróságon. A bíróság eldönti, hogy melyik félnek van igaza, pénzbüntetésre is ítélhet egy elmarasztalt tagállamot. A bíróság ugyanakkor ítélhet az európai intézmények közti vitás kérdésekben, tagállamok közti vitákban, akár személyek, vállalkozások és más szervezetek nézeteltéréseiben vagy az egyes uniós intézmények döntéseiről is. Az európai bírósághoz benyújtható keresetformák közül a legfontosabbak a tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetek, egyes intézmények által hozott döntések, határozatok megsemmisítése iránti keresletek, az intézményi mulasztás megállapítására irányuló keresetek, a kártérítési keresetek, valamint a különféle döntések, határozatok elleni fellebbezések. A közösség bíróságának hatásköre: környezet- és fogyasztóvédelem, a közösségi jogok alkalmazása, szociális politika és a munkaerő-alkalmazás.
Palais de la Cour de Justice, Boulevard Konrad Adenauer Kirchberg L-2925, Luxembourg tel.: (352) 4303.1, fax: (352) 4303.2600, internet: http://curia.europa.eu/
SOLVIT
Az Európai Unió belső piaca különleges lehetőségeket kínál a más tagállamban letelepedni és dolgozni kívánó magánszemélyeknek és a piacukat bővíteni kívánó vállalkozásoknak. Ugyanakkor az egyének és vállalkozások szembesülhetnek olyan akadályokkal, amelyek abból adódnak, hogy egy másik tagállam hatóságai a belső piaci szabályokat helytelenül alkalmazzák. A SOLVIT-ot mint vitarendezési mechanizmust azért hozta létre az Európai Bizottság, hogy az ilyen vitákat a bírósági út helyett más módon, a hatóságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban lehessen megoldani. A SOLVIT igénybevétele térítésmentes. A SOLVIT kialakítását az Európai Bizottság a 2001. december 7-i ajánlásában kezdeményezte. Ebben lefektették a mechanizmus működésének alapelveit és főbb szabályait. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy a SOLVIT informális rendszer, és célja, hogy meggyorsítsa a viták elintézését, mindig szem előtt tartva az EU belső piaci szabályait. A SOLVIT tulajdonképpen egy olyan on-line problémamegoldó hálózat, melyben a tagállamok közösen dolgoznak a belső piaci jogszabályok helytelen hatósági alkalmazásából fakadó problémák pragmatikus megoldásán. Ahhoz, hogy a SOLVIT átvizsgáljon egy iratcsomót, három feltételnek kell teljesülnie: egy határokon átívelő problémáról legyen szó, ne legyen törvényszéki eljárás kezdeményezve annak megoldására, és a probléma alapja a belsőpiacra vonatkozó közösségi jogok (az áruk, szolgáltatások, személyek, szellemi vagyon szabad forgalma, verseny) megszegése legyen. A rendszer alapja a SOLVIT-központokból álló hálózat. A központok a tagállamok államigazgatásában kapnak helyet, és egymással kommunikálva segítik a hozzájuk forduló ügyfelek hatóságokkal szembeni vitás ügyeinek gyors megoldását. Minden EU-tagországnak van egy SOLVIT-központja, Romániában január elsejétől működik az integrációs minisztérium keretében. A panaszokat elektronikus formanyomtatványon lehet eljuttatni, amelyet a http://ec.europa.eu /europedirect/index_en.htm honlapról lehet letölteni.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!