Büntetőkamatot is felszámolnak

Fel sem tűnt, vagy csak nem akartamtudomásul venni, hogy semmit nem írattak alávelem, még a munkakönyvemet sem kérték. Deabban bíztam, hogy a próbaidő elteltével majdrendeződik a helyzetem. Még volt néhány napom apróbaidőből, amikor közölték, nem tartanakigényt a munkámra. Bár kifizettek, tudtam, hogymindez nem lehet hivatalos, sem adót, sem különbözőbiztosításokat nem fizethettek utánam, ha nemvoltam velük szerződéses viszonyban. További kéthónap telt el, amíg ismét munkáttaláltam. Kérdésem az lenne, visszaüthet-evalamilyen formában a későbbiekben az a tény,hogy a három hónap alatt nem fizettemegészségbiztosítást? Be lehet-e eztmagánszemélyként utólag fizetni?” –fordult hozzánk levélben egy kolozsváriolvasónk.
A 2006/95-ös számútörvény értelmében, ahhoz, hogy valakiérvényes egészségbiztosítássalrendelkezzen, kötelező módon öt évrevisszamenőleg ki kell fizetnie a biztosítás összegét.A jogszabály így fogalmaz: „Minden olyan személy,aki köteles egészségbiztosítástfizetni, ám nem tudja igazolni, hogy ennek értékétkifizette, ahhoz, hogy biztosított mivoltát igazolnitudja, köteles öt évre visszamenőleg kifizetni atörvény által meghatározottegészségbiztosítást”. Ha az illetőszemély, akárcsak levélírónk, nemkapott fizetést, az országos minimálbérután kell befizetnie a biztosítást, ésnapi 0,06 százalékos késedelmi kamatot isköteles fizetni. Az érintetteknek az állandólakhelyük megyeszékhelyén találhatómegyei egészségbiztosító pénztárhozkell fordulniuk. Ahhoz, hogy minimálbér utánibiztosítást fizethessenek, a helyi pénzügyiigazgatóságtól kért igazolóokirattal kell bizonyítaniuk, hogy valóban nem voltjövedelmük az említett periódusban. Továbbáegy munkakönyvmásolatra is szükség van,amelyet személyesen lehet igényelni a helyi munkaügyifelügyelőségtől, vagy írásbelifelhatalmazással bárki kiveheti éslefénymásolhatja a dokumentumot. A tavaly hatályosországos minimálbérrel számolva pedig ahavi egészségbiztosítás összege 21,5lej. n

Kinek nem kell egészségbiztosítástfizetnie?

1. A 18 évesnélfiatalabbaknak, valamint a 18–26 év közöttidiákoknak, egyetemistáknak. A frissen érettségizettek3 hónapig mentesülnek a hozzájárulásfizetésétől, ám ha nem folytatjáktanulmányaikat, akkor ezt követően kötelesekfizetni az egészségbiztosítást.

2. A 26 évesnélfiatalabbaknak, akiknek nincs semmiféle jövedelmük,és társadalombiztosítási segélybensem részesülnek, továbbá nem kellegészségbiztosítást fizetnie a férjnek,feleségnek vagy szülőnek, aki eltart egy biztosítottszemélyt.

3. A politikai, etnikai alaponüldözötteknek, a háborús foglyoknak ésveteránoknak, hadi özvegyeknek, háborúbólfogyatékkal hazatérteknek, az 1989-es forradalomhőseinek, abban az esetben, ha nincs más jövedelmük,mint a státusukra vonatkozó törvény alapjánkiutalt havi összeg, illetve a nyugdíjuk.

4. Fogyatékkal élőszemélyeknek, akik nem kapnak fizetést, nyugdíjat,és nincs semmiféle más jövedelmi forrásuk.Kivételt képeznek azok a fogyatékkal élők,akik az 1999/102-es számú sürgősségikormányrendelet értelmében különlegestámogatásban részesülnek, vagy ennekértelmében munkát vállalnak.

5. Az EgészségügyiMinisztérium által kidolgozott országosegészségügyi programokba foglalt betegeknek nemkell egészségbiztosítást fizetniükmindaddig, amíg ki nem gyógyulnak az illetőbetegségből. De csakis abban az esetben mentesülnek ahozzájárulás fizetése alól, ha nemvállalnak időközben munkát, nem kapnak nyugdíjat,és nincs semmiféle bevételi forrásuk.

6. Az állapotos nőknek,amennyiben nincs semmiféle jövedelmük, vagy havibevételük alacsonyabb, mint az országos bruttóminimálbér.

7. A katonáknak.

8. Azoknak, akik időszakosanmunkaképtelenekké váltak munkabaleset vagymunkahelyi betegség révén;

9. Akik gyermeknevelésiszabadságon vannak a gyermek kétéves koráig,vagy a fogyatékkal élő gyermek 3 éves koráig.

10. Akik börtönben vagyelőzetes letartóztatásban vannak;

11. Akik munkanélküli-segélytkapnak.

12. Akiket hazaküldtek vagykiutasítottak más országból, valamintazok a személyek, akik emberkereskedelem áldozataivoltak, és még nem ért véget azidentitásmegállapítási folyamat.

13. A 2001/416-os számútörvény és annak utólagos kiegészítéseiés módosításai alapján társadalmisegélyre jogosult családok tagjai.

14. A nyugdíjasok, akikneknyugdíja nem éri el azt a törvény általmegszabott határt, ami után már jövedelemadótkell fizetni.

15. A büntetőjogi törvénykönyv105., 113. és 114. cikkelye által megszabottbüntetéseket letöltő személyeknek,mindazoknak, akiknek valamilyen oknál fogva halasztottákvagy megszakították börtönbüntetésükletöltését, de csakis abban az esetben, hasemmiféle jövedelmet nem regisztrálnak.

Ahhoz azonban, hogy valakimentesüljön az egészségbiztosításihozzájárulás fizetésétől, a 2005.november 4-én kiadott 221-es rendelet által előírtdokumentumokkal kell bizonyítania, hogy a felsorolt kategóriákvalamelyikébe tartozik.

Az egészségbiztosításialap 2007-es költségvetése

Az egészségbiztosításialap 49,9 százaléka a munkáltatók általbefizetett hozzájárulásból származik,míg további 46,9 százalékot azalkalmazottak hozzájárulásai tesznek ki, egyszázalék az állami költségvetésitámogatás, 1,9 százalék másforrás, és 0,2 százalék nem adójellegű bevétel. Idén az egészségbiztosításialapba befizetett pénzösszeg 46,35 százalékátkórházi, egészségügyiszolgáltatásokra költik. Az összeg 19,63százalékát fordítják az ingyenesvagy ártámogatott gyógyszerek kifizetésére,további 12,51 százalékot költenek asürgősségi egészségügyi ellátásra,10,89 százalékából az országosegészségügyi programokat finanszírozzák,4,75 százalékot a társadalombiztosításraavagy a betegszabadságok kifizetésérefordítanak. 2,94 százalékból a kórházibeutalás előtti sürgősségi ellátásátbiztosítják, 2,25 százalékot fordítanakaz egészségbiztosítási alap kezeléséreés 0,68 százalék jut orvosi berendezésekés felszerelések vásárlására.