Ünnepélyes fogadalomtétel. Húsz ifjú zárta le idén teológiai tanulmányait, kibocsátó ünnepségüket a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében tartották
Fotó: Bethlendi Tamás/Református.ro
Húsz fiatal református lelkipásztor végzett idén a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Minden új lelkészt gyülekezet várja, a papi szakmában nincs munkanélküliség. Dr. Kolumbán Vilmos egyetemi tanár a Krónikának elmondta, az egyháznak azzal is számolnia kell, hogy napjainkra lényegesen megváltozott a fiatalok pályaorientációja, a hagyományos humánszakok nem élik reneszánszukat, a fiatal nemzedék számára inkább a személyes siker, a karrier a fontos, és a hagyományos értelemben vett közösségi munka sem túl népszerű. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével a protestáns lelkészképzésről, a gyülekezetek elvárásairól, a jövendő lelkésznemzedékek „profiljáról” beszélgettünk.
2023. július 07., 19:012023. július 07., 19:01
2023. július 07., 22:342023. július 07., 22:34
– Ünnepélyes fogadalomtétellel bocsátotta útjára az idén végzett lelkipásztorokat nemrég a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Hogyan történik a fiatal lelkészek kihelyezése a gyülekezetekbe?
– A frissen végzett lelkipásztorok életében egy év segédlelkészi szolgálat következik egy tapasztalt lelkész mellett. A végzősök egyelőre püspöki állományban vannak, amíg leteszik a lelkészképesítő, a „nagypapi” vizsgát és felszentelik őket. A segédlelkészek kihelyezése nagyjából úgy történik, mint amikor az iskolában összeállítanak egy bonyolult órarendet, amely arra hivatott, hogy lehetőleg minden igényt kielégítsen. A végzősök egymás között is megbeszélik, ki hova szeretne kerülni, de a végső szót nyilván a püspök úr mondja ki.
– Van olyan tendencia, hogy a végzősök inkább hazamennek a szülőföldjükre?
– Egy részük igyekszik hazamenni, vagy legalábbis a környékre kerülni. De ez csupán az egyik szempont a kihelyezéseknél. Az egyházközségek részéről speciális igények is megfogalmazódnak, és olyan segédlelkészt várnak, aki ezeknek az elvárásoknak megfelel.
De azt is figyelembe kell venni, ha családi kötődések vannak – megnősült vagy férjhez ment a lelkipásztor–, és a párja az adott településen dolgozik. Sok tényező befolyásolja a kihelyezést, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem okoz feszültséget. Végül mindenki elégedetten foglalja el első állomáshelyét.
– A romániai egyetemek többségétől eltérően – ahol a beiskolázási tervek elkészítésekor nem mindig veszik figyelembe a munkaerőpiaci szükségletet – a lelkipásztorok minden évben biztos álláshoz jutnak. Mennyire lehet kiszámítani, hogy hány lelkészre van szükség a két egyházkerületben, az erdélyiben és a királyhágómellékiben?
– A két református egyházkerület számára a kolozsvári teológiai intézet képez lelkipásztorokat, így szorosan figyelemmel tudjuk követni a „munkaerőpiaci” szükségletet. A teológiai helyek számát úgy hirdeti meg a két egyházkerület, hogy megnézi, hat év múlva hány lelkipásztor vonul nyugdíjba. Erre a számra még rátesznek néhány helyet, mert vannak esetek, amikor a lelkipásztor idő előtt meghal, mások kilépnek a szolgálatból, vagy elköltöznek.
Az idén végzett református lelkipásztorok csoportképe az erdélyi egyházkerület elöljáróival
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület
– Erdély-szerte sok települést érint a szórványosodás, a református gyülekezetek lélekszáma is folyamatosan apad. Milyen sors vár a szórványgyülekezetekben a fiatal lelkipásztorokra?
– Az elköltözés, a kihalás, a gazdasági elvándorlás miatt sok gyülekezet lélekszáma visszaesett, és ezeknek az egyházközségeknek a száma növekedni fog az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor az elmúlt egy-két évtizedben sok gyülekezet visszakapta régi vagyonának egy részét, amivel jelentős mértékben be tud segíteni a lelkészi fizetés biztosításába. Ma már a román állami támogatás sem kevés: megegyezés alapján a lelkészi fizetést a tanári bérekhez köti.
Amennyiben mindez mégsem elegendő, az egyházkerület fenntart egy külön szórványprogramot, amiből azokat az egyházközségeket támogatjuk, amelyek nem tudnak önálló lelkészi állást fönntartani.
– A pár tíz lelket számláló szórványgyülekezetek több szempontból sem vonzóak a gyereket nevelő, fiatal lelkipásztorok számára. Mi lesz az ilyen egyházközségek sorsa?
– Külső támogatással egy darabig még fönn lehet tartani a kisgyülekezetek önállóságát. A veszély abban rejlik, hogy azok a gyülekezetek, amelyek egy idő után nem képesek fenntartani az önálló lelkészi hivatalt, ott nagyon felgyorsul az asszimiláció és a fogyás. Ha egy nagyon szórványosodó vidéken, kisgyülekezetben működik az önálló lelkészi állás, ott a lelkipásztor összefogja, pásztorolja, közösséggé szervezi a helyi magyarságot. Amikor megszűnik a lelkészi állás, a közösség rövid idő alatt szétesik. Ez is jól mutatja, milyen nagy szükség van a lelkipásztorok közösségépítő munkájára.
Kolumbán Vilmos egyetemi tanár: az elmúlt három évtizedben a lelkészképzés is átalakult
Fotó: Facebook/Kolumbán Vilmos
– A romániai felsőoktatást gyakran éri az a vád, hogy a képzésben nem tart lépést a munkaerőpiaci elvárásokkal. A protestáns teológusképző mennyire tud megfelelni a gyülekezeti elvárásoknak?
– Jellegénél fogva a teológiai oktatás nem él benne napi szinten a gyülekezetekben és az egyházközségi kérdések megoldásában. Ez viszont nem azt jelenti, hogy az oktatók és maga a teológia ne figyeljen a gyülekezeti igényekre. Az elmúlt két évtizedben ennek az irányzatnak számos megvalósításával találkozunk, ami részben a képzés átalakítását jelentette. A teológia folyamatos kapcsolatban áll az egyházkerülettel, illetve az egyházmegyékkel, a tőlük kapott visszajelzések alapján tudjuk, hol kell javítani a képzésen. Két hét múlva
Közösen megbeszéljük a lelkipásztor-képzés helyzetét, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő közös tantervet készítsünk. A gyakorlatban prioritási szinteket állapítunk meg, amivel optimálissá lehet tenni a Kárpát-medence különböző helyszínein a lelkészképzést.
– Hogyan jellemezné a teológiára jelentkező fiatalok felkészültségét és elköteleződését? Milyen „emberanyagból” képezik a jövő lelkésznemzedékeit?
– Az utóbbi három évtizedben a teológiai képzés is sok változáson ment át. A tanügyminisztérium döntése alapján a kétezres évek közepén tértünk át az osztott képzésre, ami a korábbi öt évről hat évre hosszabbította meg a lelkipásztorképzést. De nem csak a teológiai oktatás alakult át, hanem a teljes romániai felsőoktatás is gyökeresen megváltozott. Nagyon sok új szak jelent meg, olyanok is, amelyeket nem tudom, milyen igényből hívtak életre. A felsőoktatást ma az teszi egyre bonyolultabbá, hogy mind a magyar, mind a román közösség létszámában fogyatkozik.
Vannak olyan szakok, ahol nagyon erős toborzás folyik, hogy elindulhasson egy-egy szak. Mi is tapasztaljuk az egyre erősebb versenyt.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke adja át a lelkipásztori okleveleket a fiatal lelkészeknek
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület
– Amit tovább fokoz, hogy a fiatalok többsége informatikusnak, mérnöknek, orvosnak és gazdasági szakembernek készül. Mennyire esett vissza a humán szakok iránti érdeklődés?
– Napjainkra lényegesen megváltozott a fiatalok pályaorientációja, a karrierválasztási opciójuk, és inkább a reálszakok iránt nő az érdeklődés. A hagyományos humánszakok – többek között a tanárképzés vagy a teológia – nem élik reneszánszukat. Az elmúlt 100-150 évre visszavetítve természetes folyamatról beszélünk: mindig volt egy erős ciklikusság, amikor hol az egyik, hol a másik irányzat került előtérbe. Nagy általánosságban a mai fiatalokon az látszik, hogy nem igazán akarnak részt venni közösségi munkában. Számukra inkább a személyes siker, a karrier a fontos, nyilván jó fizetésért. Manapság a hagyományos értelemben vett közösségi munka sem éli a reneszánszát.
– Egyetemi tanárok arra panaszkodnak, hogy a felsőoktatásba kerülő fiatalok általános tudása, műveltsége elmarad az elvárt szinttől. Be lehet pótolni a középiskola mulasztásait?
– Figyelembe kell venni azt is, hogy időközben megváltozott a középiskolai oktatás célkitűzése. Nem lehet arra a hagyományos felkészültségre, műveltségre számítani és alapozni, amivel harminc évvel ezelőtt még rendelkeztek a diákok. Nagyon felületesen fogalmazódik meg, hogy a mai érettségizettek keveset tudnak. Valójában a mai nemzedék sem tud kevesebbet – az értelmi képességei a régiekhez hasonlóak, vagy még magasabbak is –, csak a közoktatás változott meg időközben.
A 19 évesen teológussá váló diákok hozzászoknak és megtanulják a szükséges tantárgyakat, és amikor hatodévesen elhagyják az intézetet, felelősségtudatos emberekké válnak. Kimennek gyülekezetekbe és próbálják a lehető legjobbat kihozni magukból. A teológia speciális oktatás. Nekünk ebből a szempontból az az előnyünk, hogy „zöldmezős beruházást” végzünk. A közoktatásban van vallásoktatás, ami sokat segít, főleg, ha diákjaink az egyházi fenntartású kollégiumokból érkeznek. Az ő esetükben már adott egy tudásanyag, amire támaszkodhatunk. A felvételit továbbra is hagyományos tartjuk: nem dossziéfelvételi történik, hanem az ismeretanyagot vizsgáljuk.
– Hány helyre várják idén a református lelkésznek készülő diákokat?
– Az Erdélyi Református Egyházkerület 15 helyet hirdetett meg – 12 fiú és 3 lány számára –, a Királyhágómelléki Egyházkerületből 4+1 helyre jelentkezhetnek a fiatalok. Ha van elég diák, fel tudunk venni további öt elsőévest is, de az utóbbi években összesen nincs húsz jelentkező. Nyugodtan tudunk válogatni azzal a kitétellel, hogy maradnak betöltetlen helyek is.
Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.
Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
szóljon hozzá!